A Nemzetközi Passzívház Szövetség egyetlen Fejér megyei nyílt épületében jártunk

A jövő építési technológiájával ismerkedő érdeklődők jutalma az volt, hogy a hazatérő Gorove család végül beinvitálta őket a két hónapja birtokba vett új családi házukba, ahol egyébként idén még nem kellett beindítani a fűtést. Ennek ellenére kellemes meleg fogadta a kétszintes lakás előszobájába lépőket.

Egész Magyarországon talán 30 olyan családi ház van, ami német, vagyis a darmstadti Passzívház Intézet tanúsítványával rendelkezik.

Az egyik ilyen Gorove Kristófé és családjáé. A helikopteres mentőorvosként dolgozó háromgyerekes apuka jó ügyekért vállalt elkötelezettségéről a sajtó több ízben is hírt adott már. Itt most azt említjük meg, hogy a Gorove család hozzájárult ahhoz, hogy újonnan épült nadapi házuk a Nemzetközi Passzívház Szövetség térképére mint nyílt, látogatható passzívház felkerüljön. Ilyenből egyébként Magyarországon összesen tizenhat található, Fejér megyében azonban ők az egyetlenek.

A nadapi nyílt nap „idegenvezetője” Rezsnyák Péter volt, aki kivitelező építészként a különleges elvárásokat támasztó épületet megalkotta. A nyílt napra eljött Békési Ferenc mérnöktanár és Tieber Péter gyakorlati oktató is, akik az egykori Jáky József Műszaki Szakközépiskolában voltak tanárai a később mérnökként végzett tanítványuknak. Akinek részletes beszámolójából kiderült: építeni nem csupán üzleti vállalkozás, de intellektuális kihívás, sőt kaland is. Főleg, ha valami újat, jobbat, a hagyományostól eltérőt szeretne létrehozni az ember.

Nem egyszerű feladat

Definíció szerint a passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet fenntartása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül. A technológia központi fogalma a légtömörség, amelynek 0,6-es mutatószáma mellett vagy az alatt nyerhető el a minősítés. Eme érték pedig, mint az építész beszámolt róla, nem könnyen érhető el. Lényegében az épület szak­ipari munkáit végző összes mesternek együt kell(ene) működnie a cél érdekében, de a beszámolóból sejthetővé vált: ez nem egyszerű feladat. A minősítés elbukhat például a szelelő villanyszerelési szerelvénydobozokon, a szerelvényezéskor itt-ott átmetszett szigetelőfóliákon vagy néhány tévedésből melléfúrt, gletteletlenül hagyott lyukon. A lég­tömörség szempontjából ugyanis a ház belső felületének hézagmentessége a fő tényező. Az ugyanakkor, mint kiderült, legenda, hogy a passzívházban nem lehet szellőztetni.

10 százalékkal magasabb

A korszerű nyílászárókból ugyanis már minden gond nélkül beépíthető az épületbe a nyitható kivitel. A lényeg az, hogy amikor azok csukva vannak, tényleg ne áramoljon fölöslegesen a levegő. Gondoljunk bele: a 0,6-es mérőszám még mindig azt jelenti, hogy a ház vagy lakás teljes légköbméter-mennyiségének hatvan százaléka cserélődik át egy óra leforgása alatt. Egy átlagos, de már modern épületben ez a szám nagyjából 3-as, vagyis óránként háromszor cserélődik ki az ingatlan teljes levegőmennyisége. Egy klasszikus fusi ház esetében mértek már 18-as értéket is. Azaz a spórolni szándékozó építtető valójában óránként 18-szor fűt fel újabb adag levegőmennyiséget a lakás teljes térfogatában. Ehhez képest egy passzívház építtetési költsége az egyébként is egyre magasabb színvonalú építkezési kultúrával készülő házak bekerülési költségénél már csak mintegy 10 százalékkal magasabb.

Az első minősített passzívház Németországban már közel 30 éves, az értékei azonban alig változtak. Az ez idő alatt megspórolt rezsiköltségéből pedig a tulajdonosa – ha akart – építtethetett egy másik házat a gyermekeinek.