Életműdíjat kapott Bartos Gábor, az újvárosi kórház nyugdíjas érsebész főorvosa

A magyar érsebészet legmagasabb kitüntetésében, Soltész Lajos Emlékéremben részesült Bartos Gábor főorvos, a kórház sebészeti osztályának nyugalmazott osztályvezetője az idén Balatonfüreden megrendezett angiológiai napok alkalmával. A díjat 1982-ben alapították, s azóta 25 érsebészt tüntettek ki kimagasló klinikai érsebészeti tevékenységéért vagy kutatásért, illetve „honoris causa” életműdíjként. Az idén a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság vezetősége Bartos főorvos munkásságát találta érdemesnek arra, hogy átnyújtsa számára az elismerést.

Bartos Gábor a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán végzett 1955ben, majd annak Kísérleti Sebészeti Intézetében, később II. számú Sebészeti Klinikáján dolgozott. Munkacsoportjával kidolgozta a magyar érprotézist és a poliészter hasfali hálót, amelyet a nyolcvanas évek végéig alkalmaztak. 1967 és 1973 között a POTE II. számú Sebészeti Klinikáján bevezette a sebészi varrógépek használatát és a kolangioszkópiát, munkacsoportjával elkezdte az érsebészetet.

Sebészeti tevékenysége mellett meghatározó érsebészeti munkássága. Mindkét szakmában szerzett szakorvosi képesítést. A kísérletes érprotetikáról írt értekezése alapján 1970-ben elnyerte az orvostudományok kandidátusa tudományos fokozatot. 1971-ben, a bangladesi polgárháború idején tábori sebészeti részleget vezetett, amely kiküldetéséért Az egészségügy kiváló dolgozója lett.

1973-ban kapott osztályvezető főorvosi kinevezést a dunaújvárosi kórház általános sebészeti osztályára, amelyet 1997-ben történt nyugdíjba vonulásáig vezetett. Vezetői munkásságához kötődik az osztály bővítése, technikai fejlesztése, a műtéti repertoár korszerűsítése, főként a gasztroenterológiai és az onkológiai műtétek terén. Dunaújvárosban ő honosította meg az érsebészeti tevékenységet. Szerepet vállalt az Intenzív Betegellátó Osztály létrehozásában is. Osztályán precíz, pontos munkát követelt, tevékenységét naprakész tudományos ismeretekkel, igényes szakmai színvonalon, maximális betegcentrikussággal végezte. Saját fejlesztéssel, elsők között kezdte el a mikroszámítógépes sebészeti dokumentációt. Munkája kezdetétől befejezéséig alkalmazták az infek ció-regisztert, amely itthon unikumnak számított. Stabil tudással rendelkező szakorvosgárdát épített ki. Munkatársai kilenc sebészeti, négy érsebészeti szakképesítést szereztek. Két volt munkatársa lett osztályvezető sebész főorvos, további egyikük pedig más területen orvos vezető. Az irányítása alól kikerült sebészek máshol is, külföldön is megállják helyüket.

Tudományos munkái a kísérletes kalluszgyógyulás, az érprotetika és a műanyagháló-kutatás, az érsebészet, a gasztroenterológiai sebészet, a sebészi infektológia, illetve a hasfali sérvek műanyaghálós kezelésének témakörét érintik. 160 írásbeli közlése van, valamint 187 szóbeli és poszterbemutatást tartott.

1995-ben PhD oklevelet kapott. 1996-ban Pro Sanitate miniszteri dicsérő oklevélben részesült. 1998-ban Dunaújváros vezetése Dunaújváros Egészségügyéért Díjjal ismerte el munkásságát. 2003-ban elnyerte az Érbetegségek című szakfolyóirat szerkesztőbizottsága által alapított Legjobb publikációért díjat, 2011-ben pedig ugyanennek a testületnek a Nagydíját. A Magyar Sebész Társaság jubileumi 100. kongresszusán, 2006-ban megkapta a Magyar Sebészetért Emlékérmet, amely a magyar sebészet második legmagasabb kitüntetése. 2015-ben az intézmény vezetése Szent Pantaleon Emlék éremben részesítette. Ugyanebben az évben diplomázásának 60. évfordulója alkalmából a Pécsi Tudományegyetemen átvehette Gyémánt Dísz oklevelét.

Bartos Gábor napjainkban is aktívan tevékenykedik. Jelenleg részidős foglalkozás-egészségügyi orvos. Érsebészet-történeti kutató-gyűjtő munkát folytat, és publikál.