2019.11.21. 11:30
Két éve működik a Szív City: ön tudott róla?
Eredetileg az automata és félautomata életmentő defibrillátorok (AÉD) elavult térképes adatbázisaival szerettünk volna foglalkozni.
Évente 25 ezer ember hal meg hirtelen szívleállás miatt. Kezünkben van a segítség! Fotó: shutterstock
A problémáról az anyaggyűjtés közben derült ki: már túlhaladott. Ám ahogy mi nem tudtunk róla, úgy tán olvasóink sem ismerik a megoldás lehetőségét hordozó alkalmazást – ami újabb komoly probléma.
Minden úgy kezdődött, hogy tudomásunkra jutott: a patinás Magyar Nemzeti Szívalapítvány (MNSZ) – amelyet a Magyar Kardiológusok Társasága 1993-ban hozott létre – a honlapján gondoz egy AÉD adatbázist. Ami azonban finoman szólva is hiányos.
Fejérben összesen tíz helyszínen jelöl defibrillátor készüléket, ezen belül Fehérváron csupán négyet megadva. Ez ügyben érdeklődtünk az MNSZ központi e-mail-címén, ahonnan visszajelzést még nem kaptunk. Eközben rábukkantunk egy mobilos kisalkalmazásra is, amely Békéscsaba defibrillátorait jeleníti meg. Írtunk a fejlesztőnek, Berke Lórándnak, aki hamarosan kapcsolatba lépett velünk, és elmondta: őt a város vezetése bízta meg a pár százezer forintból fejlesztett egyszerű program elkészítésével. Egyúttal jelezte, szívesen készít hasonló alkalmazást bármely más városnak is, ha igénylik. Telefonon megkerestük hát Östör Annamária önkormányzati képviselőt, egészségügyi tanácsnokot, hogy arról érdeklődjünk: tervez-e Székesfehérvár a békéscsabaihoz hasonló AÉD információs adatbázist létrehozni. A tanácsnok visszahívására várva, tulajdonképpen véletlenül került képbe a Szív City.
Háttéranyag után kutatva, egy egészségügyi szaklap archívumát böngészve akadtunk rá a hírre, amelyből megtudtuk: létezik egy olyan mobilalkalmazás, amely országosan képes az AÉD készülékek helyadatainak tárolására, megjelenítésére – de ezenkívül még nagyon sok minden másra is. Rövid kutakodás után kontaktot szereztünk az egyik alapítóhoz, Vörös Péter főorvoshoz, akitől részletes tájékoztatást kaptunk. Elsőként is megtudtuk, az AÉD készülékek adatbázisának hiánytalanságáról nem egyszerű gondoskodni, ugyanis a szabad kereskedelmi forgalomban mozgó eszközök útját hivatalos adatközlési kötelezettség nem követi. Ha a defibrillátort beszerző munkahely, háziorvosi praxis, edzőterem vagy uszoda a Szív City alkalmazást vagy épp a nemzeti szívalapítványt nem értesíti, az eszköz nem kerül föl azok térképére. Ez visszamenőleg megmagyarázta az MNSZ adatbázisának hiányosságait is. Kiderült azonban az is, hogy a hirtelen szívhalál megelőzésében, az életmentésben a Szív City szolgáltatása lényegesen több annál, mint csupán a közelben elérhető AÉD készülékek kijelzése.
Az alapgondolat, mint a főorvos kifejtette, az volt, hogy a mentők kiérkezéséig is legyen valaki, aki a mellkas ritmikus pressziójával a vér áramlásáról, vagyis az agy oxigénellátásáról gondoskodik. Ezt, mint Vörös Péter hangsúlyozta, nem lehet rosszul csinálni. Ellenben minden mozdulat esély a túlélésre, vagyis az életmentésre. Az alkalmazást használó minden egyes önkéntes, a Szív City letöltésével, használatával éppen erre vállalkozik. Az alkalmazás 2017 őszén indult el élesben, működése pedig az alábbi rutint követi. Ha a mentőszolgálat életmentési helyzetről kap bejelentést, a rohamkocsi útnak indításával egy időben kiküldi a riasztást a Szív City rendszerében is. Az alkalmazás közelben tartózkodó felhasználói helymegjelöléssel ellátott értesítést kapnak, így esélyük van a mentők kiérkezésénél gyorsabban akcióba lendülni, gondoskodva az agy oxigénellátásáról a szakképzett segítség megérkeztéig.
A Szív City alkalmazás üzemeltetője a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, míg a szoftver orvosszakmai felügyeletében a Magyar Resuscitatiós (újraélesztési) Társaság a partner. A Szív City ma az Országos Mentőszolgálat hivatalos protokolljának része, amely a civil riasztást, a professzionálissal párhuzamosan, immár két esztendeje, minden alkalommal kiadja. A másik oldalon mi vagyunk – és hogy országosan harmincezren, mint jelenleg vagy tízszer, százszor annyian veszik az adást: csak rajtunk áll. Mint ahogyan rajtunk áll az AÉD adatbázisok frissessége is.
Mint ismeretes: évi 25 ezer ember hal meg hirtelen szívleállás miatt, akik 75 százaléka, azaz 17 500 ember megmenthető lenne. Végül befutott Östör Annamária visszahívása is, akitől megtudtuk: Fehérváron is készül a békéscsabaihoz hasonló, de annál több információt tartalmazó, helyi kisalkalmazás.