2019.11.14. 07:30
Schwarczwölder Ádám történész tartott előadást Fehérváron
Schwarczwölder Ádám, a VERITAS Történetkutató Intézet történésze a horvát történelem kiegyezés korabeli és azt követő időszakáról tartott előadást szerda este a Szent István Művelődési Házban.
Schwarczwölder Ádám a horvát–magyar közös, ám ellentétekkel is telített történelemről beszélt Fotó: Fehér Gábor
Fotó: gaborfeherphoto
A Székesfehérvári Horvát Nemzetiségi Önkormányzat szerény érdeklődés mellett, késéssel kezdődő programján a történész, mint írtuk, szólt az 1868-as kiegyezésről. Persze nem a magyar történelemben hangsúlyosabb 1867-es osztrák–magyar kiegyezésről van szó, hanem az azt követő magyar–horvátról.
Schwarczwölder Ádám a kiegyezés (horvátul: nagodba) kapcsán úgy fogalmazott, a kor Európájában más nemzetnek nem volt olyan szintű autonómiája, mint a horvátnak, ám az mégsem elégítette ki a horvát nemzeti igényeket. Nemcsak az 1868-as megállapodás, de annak 1873-as módosítása sem.
telített történelemről beszélt Fotó: Fehér Gábor
A horvátok külön intézhették a beligazgatás, az igazságszolgáltatás, valamint a vallás és közoktatás ügykörét. Elhangzott, a horvát nyelvnek viszonylag széles érvényesülési lehetősége volt, s nemcsak a horvát területeken: küldötteik horvátul szólalhattak fel a magyar országgyűlésben. Mint megtudtuk, az előadássorozat december 5-én következő része Fiume városának egykori helyzetét tárgyalja majd. „A magyar koronához csatolt külön test”, Fiume a Monarchia alatt sok szempontból fénykorát élte. A kikötőváros egykor volt különleges státusza önmagában is érdekfeszítő. Fiume a kiegyezés után is magyar közigazgatás alá tartozott. Nos, a kikötőváros, mint azt több példa bizonyítja, a mai napig témája, kedvelt helyszíne a magyar szépprózának is.
