2019.12.09. 14:00
Új eljárás lép életbe a tankötelezettség kapcsán
Fontos jogszabályváltozás lép életbe 2020. január 1-jétől a tankötelezettség kapcsán. Az érintett szülőknek nagyon oda kell figyelniük az új eljárásra, a határidőkre.
A gyerekeket jellemzően a nagycsoportban kezdik felkészíteni az iskolára Fotó-illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
A jövő évtől megváltozik a tanköteles korú gyermekek visszatartására vonatkozó szabályozás. A szaktárca a változtatást azzal indokolja, hogy azzal elkerülhetők lesznek a visszaélések és az indokolatlan felmentések.
Tehát 2020. január 1-jétől már csupán a szülő kezdeményezheti, hogy az adott év augusztus 31-ig 6. életévét betöltő gyermekének ne kelljen szeptember 1-jétől elkezdenie az első osztályt. A kérését elbíráló hatóság pedig ezután az Oktatási Hivatal (OH) lesz – erről a konkrét döntés november végén született meg. A hivatal honlapján közzé is tette a tudnivalókat, ez bárki számára elérhető, de néhány főbb pontot idézünk.
A kérelmeket postai úton kell benyújtani
„Az eljárás a szülő kérelmére indul, hiszen a szülő az, aki bármilyen indokból úgy véli, hogy gyermeke számára az iskola megkezdése még nem indokolt, nem célszerű. A kérelemben bármilyen releváns indok leírható, így a szülő leírhatja, miért, milyen okból kérelmezi a felmentést, milyen körülmény, állapot, tény teszi azt indokolttá. (…) A szülő a kérelméhez bármilyen, általa fontosnak tartott iratot, dokumentumot mellékelhet.” Ugyanakkor, nem kötelező a gyermek fejlődését követő dokumentum csatolása, mert egyéb körülmény is lehet oka a halasztásra vonatkozó kérelemnek.
„Az Oktatási Hivatal eljárása közigazgatási hatósági eljárás. Amennyiben az Oktatási Hivatal hatósági eljárása keretében úgy ítéli meg, hogy különleges szakértelemre van szükség a megalapozott döntés meghozatalához, szakértőt vesz igénybe.” Utóbbi az illetékes pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága lehet. Fontos azonban, hogy amennyiben ez a bizottság már január 15. előtt (ez esetben 2020. január 15.) kiállított egy véleményt arról, hogy a gyermek nem iskolaérett, akkor nincs szükség arra, hogy a szülő vagy a gyám kérelmezze a halasztást az Oktatási Hivatalnál.
A kérelmek – egyelőre – csak a január 1–15. közötti időszakban nyújthatók be, kizárólag postai úton, az OH budapesti címére. A küldeményben a hivatal honlapján elérhető, ott kitöltött vonalkódos adatlapnak s az esetleges egyéb csatolmányoknak kell bekerülnie.
Az óvodában látják, ismerik a gyermeket
Mint megtudtuk: a hatósági eljárásban az OH területileg illetékes szervei működnek közre. Ez Fejér megye esetében a Székesfehérvári Pedagógiai Oktatási Központ (POK). S mint említettük, a területileg illetékes szerv vonhatja be a szintén területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatot az iskolaérettség megállapításába. A döntést azonban az OH elnöke hozza meg.
Az új szabályozás miatt sok szülő azért aggódik, hogy akár egy teljesen ismeretlen helyen dönthetnek a gyermeke sorsa felől, az óvodavezetők jó része pedig úgy érzi: megkérdőjelezik a szakértelmüket, kétségbe vonják azt, hogy eddig szakmai döntéseket hoztak.
A korábbi gyakorlat ugyanis az volt: az óvónők az óvodavezető felé jelezhették, kik azok a gyerekek, akikről úgy gondolják, hogy még nem iskolaérettek. A jelzés után az óvónők a szülőknek is elmondták a véleményüket. Ha a szülő egyetértett, akkor csupán az óvodavezető engedélye kellett ahhoz, hogy a gyermek még egy évig ovis maradhasson. Amennyiben a szülő nem értett egyet, s mindenképpen iskolába akarta küldeni gyermekét (vagy fordítva), akkor az illetékes pedagógiai szakszolgálat segítségét kérték. Ott szakértői bizottság döntött a kérdésben.
A fehérvári Belvárosi Brunszvik Teréz Óvoda vezetője, Zelenák Adrienne és az egyik óvónő, Nikovicsné Naszályi Orsolya elmondták: a szülők szinte megrohamozták őket, amikor kiderült, hogy változik a szabályozás, s az óvoda ezután csak közvetve vesz részt az iskolaérettség megállapításának folyamatában. Holott ez az a hely, ahol minden nap látják, ismerik a gyermeket. Januártól ők csupán óvodai szakvéleményt adhatnak ki, e mellé csatolhatja a szülő akár fejlesztő pedagógus, akár logopédus véleményét.
A 2020-tól érvénybe lépő szabályozás szerintük nem tesz jót az óvodák megítélésének. Az óvodavezető és kollégája hangsúlyozta: mindig szakmai szempontok alapján, felelősséggel hozták meg döntésüket arról, hogy ki maradjon még óvodában. Hiszen az iskolakezdés nagy trauma, nem mindegy, hogyan éli meg a gyermek, s hogyan tud alkalmazkodni a körülményekhez.
Van például egy középsős csoportjuk, ahonnan az új szabályozás miatt kellene több gyermeknek iskolába mennie jövő szeptembertől. Ha ők végül nem maradhatnak, akkor külön kell felkészíteni őket az iskolakezdésre. A nevelők úgy vélik: inkább az óvoda és az iskola közötti átmenetet kellene valahogy megkönnyíteni.
S ugyan az Oktatási Hivatal informatikai felületét jónak tartják, mégsem biztosak abban, hogy azt minden szülő kezelni tudja majd. Zelenák Adrienne a számokat firtatva, példaként hozzátette: ha volt nagyjából 80 tanköteles korú gyermek az oviban, akkor abból körülbelül 20-at tartottak vissza.
A szakszolgálatot az OH kérheti fel
A Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat vezetője, Mile Anikó lapunknak elmondta: ezután valóban csak az OH (amely magától is dönthet nyolc napon belül) külön felkérésére foglalkoznak iskolaérettségi vizsgálattal. Illetve, mivel az új szabályozás január 1-jétől lép életbe, s eddig mindig december 15-ig kellett hozzájuk leadni az iskolaérettséggel kapcsolatos kérelmeket, ezért azokkal, amelyek már beérkeztek, elkezdtek foglalkozni. A jövő évtől azonban valóban nem végeznek iskolakészültségi vizsgálatot az óvoda, vagy a szülő kérésére. Ám ha egy tankötelessé váló gyermek egyéb gond miatt hozzájuk kerül, akkor jelezhetik azt is, ha még nem iskolaérett.
Azt nem tudják, hogy az új rendszer mennyire jelent majd többletterhet, hiszen nem látható előre, hány szülő kezdeményezi magától a tankötelezettség halasztását (esetleg előbbre hozását).
Az óvodavezetőknek, a pedagógiai szakszolgálat és a családsegítő szolgálat szakembereinek pénteken tartottak tájékoztatót a Városházán, ahol a fehérvári POK főosztályvezetője, Galambos Zsuzsanna részletezte a szabályokat, majd válaszolt a kérdésekre. Itt elhangzott még, hogy ha a szülő nem ért egyet a végső határozatban foglaltakkal, akkor van lehetősége – igaz, már csak bírósági eljárásban – jogorvoslatot kérni.
Tehát lényeges: valóban csak a szülő kezdeményezheti az eljárást, az óvodákban az űrlap elektronikus kitöltésében segíthetnek.