Batthyány vezette a polgárdi szabadcsapatot

A 172 évvel ezelőtti fővárosi események híre futótűzként terjedt az országban, nem volt ez másként Fejér megyében és Polgárdiban sem – emeli ki a városvezető.

Székesfehérváron, a pesti eseményeket követően már másnap éltették a márciusi ifjakat és a sajtószabadságot. A falvak népe azt követően mozdult meg, hogy ismertté lettek a jobbágyfelszabadításról, a robot és az egyházi tized eltörléséről szóló törvények. Eötvös Károly a Nagy év című munkájában a Mezőföld parasztságának „leírhatatlan” ünnepét fogalmazta meg.

A polgárdiak képviselői 1848. április 3-án részt vettek a vármegye közgyűlésén. Nemzeti színű zászlókkal fellobogózott szekereken érkeztek Fehérvárra, s ott ismerték meg a pozsonyi országgyűlésen elfogadott törvényeket. A közgyűlésen az egyszerű földműves emberek olyan nagy számban jelentek meg, hogy a tanácskozást a megyeháza udvarán kellett megtartani. Jogilag nem, de gyakorlatilag ez volt az első népképviseleti gyűlés a megyei közigazgatás történetében.

Az 1848. május elsején megalakult Fejér Megyei Bizottmány tagjai közé választották Polgárdiból Batthyány Lászlót, ifj. Batthyány Istvánt, Bali Mihály lelkészt, Szalai Jánost, Simon Lászlót és Szente Józsefet, aki a falu bírója és jegyzője volt.

Szeptember elejére 253 nemzetőrt írtak össze, a kerület nemzetőrei kapitányukká Polgárdi földbirtokosát, Batthyány Lászlót választották. A haza védelmét ellátó honvédseregbe történő sorozás a településen is megkezdődött. 1848 augusztusától 65 helyi fiatal volt részese a szabadságharcnak.

A nemzetőrök biztosította védelem szeptember 25-én és 26-án szétzilálódott: a 35 ezer főből álló horvát–osztrák haderő rázúdult Polgárdira. Jellasics serege a pákozdi csata napjáig sarcolta, rabolta a környező falvakat, míg vissza nem kergették Bécs irányába.

A polgárdi embereknek közvetve szerepe volt az ozorai diadalban is. Perczel Mór az Országos Honvédelmi Bizottmányhoz eljuttatott jelentésében elismerően szólt a Batthyány vezette szabadcsapatról.