2020.03.28. 09:00
Magyarországon az összesen tizenegymilliós tojóállomány „gondoskodik” a tyúktojásról
A hónap első felében készítette el a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a hazai állatállományról szóló kimutatását, 2019. december elsejei adatokra támaszkodva. Eszerint tavaly a felvásárolt vágómarha, vágótyúk, tehéntej és étkezési tyúktojás mennyisége meghaladta a 2018-as évit, ugyanakkor a vágójuhra és vágósertésre vonatkozó számok nem érték el a 2018-as eredményeket.
2019-ben növekedett – 7 illetve 11 ezerrel – az egyévesnél fiatalabb, illetve az 1-2 éves kor közötti szarvasmarhák száma is Fotó: Pesti Tamás
A KSH számításai szerint 2019-ben 2,8 milliárd forint volt a mezőgazdasági ágazat teljes kibocsátása. Ebből 36 százalékkal – 1 milliárd forinttal – az állatok és az állati termékek részesedtek.
Tavaly 2,8 milliárd forint volt a mezőgazdasági ágazat teljes kibocsátása
Ismét egy 36 százalékos érték következik, de ez nem összetévesztendő az előzővel, nos az állattenyésztés termelési értékének 36 százalékát a baromfi és a tojás együttese adta. Sorban második a marha és a tej 29 százalékkal. A harmadik – 27 százalékkal – az előzőtől alig elmaradva a sertés. A többi állatfaj, az egyéb kategóriába szorul a maradék 8 százalékon osztozkodva. A tyúkok száma december 1-jén 30,9 millió volt. Része a 11 milliós tojóállomány. 156 millió darab vágótyúk volt a felvásárolt mennyiség, ez jelentősen, közel 10 százalékkal meghaladja a 2018-as adatokat. Visszatérve a tyúkok aktuális számára, az nagyságrendileg konstans. Az elmúlt 10 évben számosságuk 2011-ben volt a legmagasabb (33 millió), 2013-ban a legalacsonyabb (29 millió).
A tavalyi évben a vágótyúk felvásárlási átlagára 2,6 százalékkal nőtt az előző évihez képest: 261 forint/kilogrammra. Utoljára 2015-ben volt ugyanennyi, a köztes években kevesebb. 2009 óta éppen 2013-ban volt a legmagasabb a vágótyúk felvásárlási ára, 289 forint/kilogramm. (Amikor is ugyebár a legkevesebb lett a tyúkok száma az esztendő zárásakor.) Az étkezési tyúktojás darabonkénti felvásárlási ára 19 forint volt, mint egy évvel korábban. Maradjunk még a szárnyasoknál: a kacsa-, a lúd- és a pulykaállomány 2019-ben egyaránt csökkent az egy évvel korábbi számosságukhoz képest. A kacsák több mint 8 százalékkal: számuk 4,5 millióra fogyott. A lúdállomány arányaiban ennél is jobban visszaesett (12 százalékkal), számuk 1,2 millió volt december 1-jén. A pulykák száma: 2,7 millió, itt a csökkenés 6,3 százalékos. Tavaly a vágókacsa felvásárlási átlagára 325 forint/kilogramm volt, ugyanezen adat a vágólúd esetében természetesen jóval magasabb: 646 Ft/kg, a vágópulykáé pedig 382 Ft/kg volt.
Mi újság a teheneknél?
A teljes szarvasmarha-állomány a KSH közlése szerint, szintén december 1-ei adatok alapján, 909 ezer volt, ebből a tehénállomány: 412 ezer. Mindként szám magasabb, mint az egy évvel előtti. Az elmúlt öt év során különösen nagyarányú emelkedés ment végbe az úgynevezett húshasznú tehenek számát illetően. Számuk 65 ezerrel emelkedett, ez 63 százalékos növekedést jelent. 2019-ben növekedett – 7, illetve 11 ezerrel – az egyévesnél fiatalabb, illetve az 1-2 éves kor közötti szarvasmarhák száma is. Tavaly a felvásárolt vágómarhák száma 51 ezer volt, a felvásárlási átlagár pedig 413 forint/kilogramm. A tehéntej felvásárlási ára pedig 102 forint/liter. Ez az érték 2016-os mélypontja (76 Ft/l) óta folyamatosan emelkedőben van. Idehaza 100 hektár mezőgazdasági területre 17 szarvasmarha jut. A Fejér megyei mutató is éppen ennyi. A megyei állomány 63 százaléka tejhasznú, 29 húshasznú, 8 pedig kettős.
A hazai sertésállományról el kell mondani, hogy számuk 8,3 százalékkal csökkent: az aktuális adatok szerint 2,6 millió az állomány száma. A hízósertések száma 103 ezerrel, a malacoké 34 ezerrel, a süldőké 73 ezerrel lett kevesebb. Az anyakoca-állomány száma is jelentősen csökkent, 13 százalékkal, 155 ezerre. A vágósertés felvásárlási átlagára tavaly 445 forint/kilogramm volt, ez 22 százalékos növekedést mutat 2018-hoz viszonyítva. A felvásárolt vágósertések száma 3,7 millió volt, átlagos tömegük pedig 116 kilogramm.