„Szemét” egy ügy ez, avagy bárki járhat így

Kétéves ikerpár nagy, kíváncsi tekintete közepette érkezem a martonvásári házhoz. Fiatal édesanya, Gyuriánné Kereskényi Barbara fogad és miközben mesél, kedvesen rendezi a kicsiket. Különös történet bontakozik ki elbeszéléséből. Tavaly vásároltunk egy ingatlant Martonvásáron. Régen keresgéltünk már, mikor ráakadtunk a házra, amit tökéletesnek hittünk. El is kezdtük a felújítást, hogy öt gyermekünkkel beköltözhessünk fogalmaz az édesanya, aki egyéves kálváriája közepette gondolta úgy, hogy megosztja a nyilvánossággal a történetét. Két okból: egyrészt talán valaki segít neki, tanácscsal, ötlettel, másrészt hátha a nyilvánosság ereje előremozdítja az ügyét.

A kis gépek különös dolgokat forgattak ki a földből

Szóval költöztek, és elkezdtek rendezkedni: – A hátsó udvar elég rémesen nézett ki, így a nagyszülők összedobtak egy kis pénzt, hogy a gyerekeknek meg tudjuk csináltatni. A munka ezt követően meg is indult, bobcattel kezdték meg a tereprendezést, ismerősök segítségével. A kis gépek azonban különös dolgokat forgattak ki a földből már a kezdetek kezdetén: – Hívtak, hogy menjek, mert nagy a baj. Tömérdek hulladékot találtak a föld alatt, sőt valami mást is… – emlékezik vissza arra a pontra, amikor az ingatlanvásárlás és költözés eufóriája valami sötét, mély gödör érzetévé változott, amely sajnos tele van mocsokkal…

– Nem az én szégyenem, ezért beszélek róla – mondja Barbara.

A föld alá temetett töméntelen mennyiségű hulladék és a hatalmas betontömbök évtizedek alatt kerülhettek a föld alá. Csak utcai pletykákból következtetnek arra, hogyan és mikor kerülhetett oda – és sok más udvarba is – a kommunális és vegyszer hulladék mellett az építési törmelék.

– A föld feletti szemétről tudtunk, azt elég sok könyörgés árán, de elvitte a volt tulaj – teszi hozzá Barbara, aki mindezek mellett igazán előrelátóan kötött megállapodást a volt tulajdonossal erre vonatkozóan, éppen ezért elég nagy esélye van arra, hogy ha máshogy nem, de hivatalos úton megoldódjon a problémája. Írásos szerződésben kötötték ugyanis ki, hogy „Az eladók kötelezve vannak, hogy az általuk eladott ingatlant legkésőbb 2019. január 20-ig kitakarítják a megbeszéltek szerint (a ház, a garázs, a kert). Saját költségükre üresen, tisztán adják át a vevőknek. Amennyiben ez a fenti határidőig nem történik meg, 150 000 forint konténer és egyéb költségek visszafizetésére kötelezik.”

– Amikor ezt a megállapodást megkötöttük, akkor még a föld alá nem láttunk… – folytatja történetét az anyuka, aki természetesen elsősorban a volt tulajhoz fordult. Ám mint látható, egy év után is minden ugyanott tart: a szemét egy részét már kiforgatták, de még több teherautónyi lehet az udvarban a föld alatt. Sokan javasolták nekik, hogy előlegezzék meg a rendbetételt, elszállítást, de sajnos erre már nem telik. Minden pénzük elment a ház felújítására, arra, hogy az öt gyereknek lakható otthont teremtsenek. – A kertben elásott meglepetésre már nem telik. A hátsó kertet lezárták, oda felnőtt felügyelet nélkül sem gyerek, sem kutya nem teheti be a lábát. Olyan, mint egy hulladéklerakó, hatalmas gödrök, telepakolt zsákok és még nagyobb betontömbök várják, hogy elszállíttassanak. Az asszony megelégelte a várakozást, és tette, amit férje már tavaly óta javasolt: feljelentést tett a rendőrségen – ismeretlen tettes ellen. Az ügyet vizsgálják. A Fejér Megyei Hírlap megkeresett egy ügyvédet is, aki foglalkozott már hasonló ügyekkel. Kerekes Szilvia azt mondja, sajnos gyakran fordul elő, hogy a szeméttől úgy szabadulnak meg, hogy azt elássák.

– Jelen esetben magánterületről van szó, a tulajdonos tehet feljelentést, a rendőrség kivizsgálja az ügyet, ezzel egyidejűleg a jegyző felé is érdemes bejelentést tenni. Amennyiben az elkövető személyére az eljárás során fény derül, úgy a terület megtisztítására és a hulladék hulladékgyűjtőbe való elszállítására is kötelezi a hatóság az elkövetőt – teszi hozzá, s leszögezi: a hulladék elásása bűncselekmény, a büntető törvénykönyv „A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése” fejezetben rendelkezik a hasonló esetekről. A 248-as paragrafus szerint, „Aki arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez,” vagy „engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékgazdálkodási tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez,” három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha veszélyes hulladék is van a dologban, akkor öt évig terjedhet a büntetés, viszont ha gondatlanságról van szó, akkor egy vagy két évre csökken a kiszabható börtönbüntetés. Szóval, akárhogy is vesszük, ez nem játék, és a törvény ebben a tekintetben nem tesz különbséget magán- vagy közterület között.

Az ügyvédnő összegzi:

– Amennyiben az elkövető személye nem állapítható meg, úgy a tulajdonos köteles a hulladék elszállíttatásáról gondoskodni. A tulajdonos polgári peres úton követelheti az eladótól valamennyi felmerülő költség megtérítését szavatosság jogcímén, az eladót objektív felelősség terheli. Lapunk megkereste a Fe­jér Megyei Kormányhivatalt, melynek égisze alá tartozik a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály. Általános tanácsot kértünk, s jól tettük: a kormányhivatal is leszögezi, hogy érdemes ilyen ügyekben a jegyzőhöz fordulni, tekintve, hogy ő jár el környezetvédelmi hatóságként az ilyen ügyekben. Továbbá megerősítették, hogy valóban el kell tüntetni az ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett szemetet a magánterületről is.

Hogy kié a felelősség?

„Az ingatlanhasználó mentesül a felelősség alól, ha azt, aki a hulladékot az ingatlan területén jogellenesen elhelyezte, a környezetvédelmi hatóság előtt beazonosításra alkalmas módon megnevezi, és vele szemben a jogellenesség tényét bizonyítja.” Nos, ezen dolgozik épp a család. S mi van, ha környezeti szennyezés is szóba jöhet? – kérdeztük még. Ebben az esetben, a felszín alatti vizek védelméről szóló rendelet szerint, a kivizsgálást követően, kármentesítési eljárás lefolytatására is sor kerülhet, melyre a katasztrófavédelmi igazgatóság jogosult. És akkor még a ház értékéről nem is beszéltünk, ami megeshet, lényegesen kevesebbet ér, tekintve az ismert tényeket, mint amennyiért eladták azt.

– Általánosságban elmondható, hogy egy ingatlan adásvételi szerződés során a lakóháznak korának megfelelő és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotúnak kell lennie. Az eladó pedig teljes körűen köteles tájékoztatni a vevőt az ingatlan állapotáról, ellenkező esetben, például egy rejtett hiba esetén, a vevő szavatossági jogával élhet. Kérhet például árleszállítást, a hiba kijavítását vagy a hiba kijavításának költségét, kártérítést – emeli ki Kerekes Szilvia. Ennek felgöngyölítésén is gondolkodik a család. Valószínűleg ezen a téren is van keresnivalója…