„Egyiket sem adnám fel!” Azt rebesgetik, nagy jövő áll a dégi fiatal előtt

Ráadásul – csak hogy fokozzuk az eddigieket – több fronton is támad a fiatal tehetség: a népdaléneklés mellett a népzene és a néptánc is foglalkoztatja őt. Legutóbb a tordasi Hangya Fesztiválon mérette meg magát, a versengésből ének kategóriában győztesként került ki. Két videót is beküldött, az egyikben Galga menti népdalokat énekelt, a másikban citerán mutatta meg tudását. Ez utóbbi kategóriában sajnos nem ő diadalmaskodott.

Énekléssel nyolc-kilenc-éves kora óta foglalkozik. Mentora volt a szintén dégi Lázár Melinda, újonnan pedig Imre Bálintné Beáta egyengeti az útját. Énektáborba öt éve Siófokra is eljár Nagy Ágoston „Guszti bácsihoz”, akit legközelebb többedmagával június végén, július elején látogat meg a közös időtöltés (éneklés, csapatépítés) érdekében. Mellettük a helyi Sörös Tibor neve merült még fel: ő citeratanárként a TÉVŐ Citerazenekar vezetője, s a lány számára oktatja is ezt a hangszert. Hamarosan harmadik évfordulóját ünnepli Dóra – vagyis ennyi ideje tagja már a zenekarnak. A dégi rendezvények rendszeres fellépői ők.

– Most öten citerázunk együtt. Próbánk hetente egyszer van. Úgy érzem, jól megy a citerázás, de azért akadnak hibáim, van még hova fejlődnöm – értékeli magát a lány, aki a népi dolgok iránti szeretetét családjából hozta.

– Bátyám, Bence sokat foglalkozott népdalokkal, így nekem is megtetszettek ezek a nóták. Ezenkívül slágereket is énekelünk, ha úgy hozza az élet: a két fiútestvéremmel hármasban is vállalunk fellépéseket. Dégen többször is bemutatkoztunk már, ők a hangszeres részt adják, én pedig az énekért felelek – mondja Dóra. Hozzáteszi: – Ha kedvünk úgy hozza, egy közös éneklésre, gitározásra szívesen összeülünk akár otthon is. Leginkább akkor, ha vendég érkezik a lakásba.

A hangszereket tekintve a fiatal tehetség a citera mellett zongorázik is, ebben kezdetben Mészárosné Deres Tímea segítette őt. Ha pedig további iskolai tevékenységeit nézzük, újonnan az elsősegély-nyújtás iránt is érdeklődik.

– Nemrég kerültem a csapatba. Örültem neki és nagyon vártam ezt a pillanatot, főleg, hogy idén versenyünk is lett volna. Az sajnos a vírushelyzet miatt elmaradt – szomorkodott, majd hozzáfűzte: nehezen élte meg a karantént.

– Sok helyen megmérettem volna magamat. Tervben volt egy enyingi tinódis és egy székesfehérvári országos verseny is, azonban a járvány miatt mindkettőt lemondták. Hiányoznak a versenyek – vallotta. A lány leginkább a megyeszékhelyen versenyez, de többször járt már Abán is, ahonnan legutóbb márciusban a megyei minősítőről arannyal tért haza.

Izgulni már kevésbé szokott, mivel rendszerint a „megszokott” versenyekre jár, ahol általában ismerős arcok ülnek a zsűritagok között. Azért természetesen nyitott az új felé is: a jövőben nemcsak hazai, de külföldi eseményeken is megmutatná hangját, tudását.

S ugyan elsődlegesen az éneklésről beszél, ha a citerára, néptáncra vagy a zongorára gondol, azt mondja: „Egyiket sem adnám fel!”