Gyűrűt és nevet kaptak a kistószegi gólyaporontyok Bicskén

Fekete a csőre a „kölökgólyának”, ivaréretten lesz piros, ahogy a mesekönyvekből ismerjük őket. Tétény, Zsófi, Zara és Áron neveket kapták a jelentkező óvodások után, így került be Klébert Antal könyvébe a kistószegi négy gólya, bár nemüket a mégoly szakértő természetvédő sem tudja megállapítani. Felnőtt madárként ha párban állnak egymás mellett, akkor kitalálható, melyik másik, külső felépítésükben kicsit különböznek, ahogy illik.

Az e-on előzetes bejelentés alapján egy órára lezárta pénteken reggel azt a szakaszt, ahová az általuk kihelyezett gólyatartó kosarat korábban elhelyezték az A-alakú villanyoszlopon néhány csábító gallyal.

A madárpár élt a lehetőséggel, fészket raktak, s az utcabeliek nap mint nap figyelték, hány fiókát költenek ki. Az utcabeli Horváth József drónfelvételeket is készített a négy kismadárról, de mindenki szeretettel figyeli a legmagyarabbnak tartott madárcsalád sorsát e helyütt. Az áramszolgáltató emelőkosaras autója segítségével Klébert Antal óvatosan átrakta a fészekből a megilletődött kisgólyákat, míg az egyik felnőtt elrepült, a másik a közeli háztetőn strázsált. Lent izgatott óvodások lesték az akciót, a földön óvatosan simogatták a fiókákat – ők a többi madárhoz képest persze igen nagyok.

Bicskének e lapályos részén 1900 körül kezdték feltölteni az addig vizes, nádas, zsombékos területet, s építési telkeknek parcellázták, meséli a gólyanézőben várakozó Kornély Ferencné Mata, ezen a becenéven ismeri mindenki az aktív nyugdíjas asszonyt. Itt született, miként Szabó László is, kijött unokáival ő is a gyűrűző eseményre. Többgenerációs, tősgyökeres bicskei, egyben kistószegi lakosok élnek itt általában – ma is így hívják a gólyafészkes Bethlen Gábor utcát a hajdani kistavak miatt. Szép régi utcanevek: Kistószeg, Öregtószeg, Sárköz és Szél utca – beszélő nevek. Horváth József már a korábbi fészeklakó gólyákat is figyelte vagy tíz házzal feljebb, ám az a lakhely tönkrement, széthullott, helyette lett új fészek az e-onos keréken.

Három éve gyűrűztek először, mondja Klébert Antal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kelet-vértesi őrkerületének természetvédelmi vezetője. Tíz éve dolgozik a szári férfi a természetvédelemben, agráriusként is ez volt régi vágya. Nem cél valamennyi gólyát meggyűrűzni, mondja, bár neki is örömet szerzett, amikor jelentették a minap, hogy Marcit, a három éve itt, Bicskén meggyűrűzött gólyát beazonosították 214 kilométernyire innen, Bodrogkeresztúron a szám alapján. Tehát él, megvan! Sok madár elpusztul, agyoncsapja az áram, Törökországban pedig nem védett, még lődözik is őket. A most kikelt gólyák költözés után két-három évig, ivarérett korukig általában nem térnek vissza a magyar hazába, a költőhelyre, bár az enyhe telek miatt számosan itt maradnak, Afrikába nem fáradnak.

A fészekbe visszahelyezett fiókáknak hangos kelepeléssel örvend vélhetően az anyagólya, a párja is visszatér, s takarítják az ismét benépesült fészket. Horváth József drónfelvétele bizonyítja, rendben a gólyaotthon, nincs benne piszok, s hamarosan indulnak a repülőleckék.