2020.08.31. 07:40
A gyerekek nagy része nem élvezte a kényszerű otthonmaradást
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége közel négyszáz diósgyőri család megkérdezésével felmérte, hogy a koronavírus miatti megszorítások és az intézménybezárás milyen változásokat okozott az általános iskolás gyermekek életében.
Napi 4–6 órával többet töltöttek a gyerekek a számítógép előtt Fotó: Pixabay
A felmérésből kiderült, hogy a rendkívüli helyzet a szülőkre is több terhet rótt, ezért a felmérésben részt vevők közel felének plusz segítségre volt szüksége. Leginkább a gyerekek tanulásában kellett aktívabban részt venniük, a szülők közel 70 százaléka ezt nevezte meg a legnagyobb nehézségnek. 43 százaléknak a saját számítógépes ismereteit is azonnal fejlesztenie kellett. Harmadik legnagyobb problémaként azt jelölték meg, hogy a bezártság miatt több alkalommal volt szükség konfliktuskezelésre és nehezebb volt hasznos szabadidős tevékenységet kitalálni a gyerekeknek. Segítséget elsősorban az iskolától, másodikként a barátoktól, rokonoktól, harmadikként pedig az internetes portálokról vagy a közösségi médiából kaptak.
Az otthonmaradás miatt a gyerekek 60 százaléka a megszokottnál többet aludt, 64 százalékuk pedig jóval kevesebbet mozgott, mint korábban. A mozgás hiánya összefüggött azzal is, hogy megnőtt a képernyő előtt töltött idő: az online tanulás miatt általában 15-20 százalékkal több időt töltöttek a gyerekek a számítógépnél vagy a telefonjukkal. Ráadásul nem csak a tanulás növelte meg a képernyőhasználatot, hanem a szabadidős tevékenységek is, ezért elmondható, hogy a legtöbben naponta 4-6 órával többet ültek a gép előtt, mint korábban.
A mozgásszegény életmód mellett 40 százalékuk többet evett, mint szokott, viszont a gyerekek 42 százalékának táplálkozása egészségesebbé vált. Több zöldség és gyümölcs kapott helyet az étrendjükben, kevesebbszer maradt ki a reggeli, több cukormentes folyadékot és vizet ittak. A legnagyobb pozitívum pedig az volt, hogy közel 30 százalékuk többször evett főtt ételt a karanténidőszak alatt. Negatívum viszont, hogy több lett a nassolás, és sajnos a gyerekek 44 százaléka hízott ebben az időszakban.
A családok 60 százalékában sikerült az új helyzetnek megfelelő napirendet kialakítani, ami máshol nem valósult meg. Valószínűleg ez és a mozgáshiány is hozzájárult ahhoz, hogy a gyerekek 41 százaléka rosszul élte meg a bezártságot, és csak 20 százalékuk élvezte az otthonlétet.
