A múzeum régészei is dolgoznak a Vörösmarty téren

– Áprilisban próbafeltárást végeztünk a munkaterület északi részén. Három darab bizonytalan funkciójú cölöphely került elő. Ezek betöltése néhány állatcsontot és a késő középkorra keltezhető kerámiatöredéket tartalmazott – mondta el Kiss Alexandra régész.

A próbafeltárást a kivitelezéshez kapcsolódó földmunkák alatt régészeti megfigyelés követi.

– A kutatás azért is érdekes, mert a középkori és kora újkori Székesfehérvár ezen külvárosi részéről – Ingovány – kevés információ áll rendelkezésre – jegyezte meg a régész.

Eddig mintegy 500 négyzetméteren történt meg a humuszolás. Egy nagyméretű, cölöpszerkezetes ház került elő a hozzátartozó sekély, ovális alakú emésztőgödörrel. A szemetesgödör átégett betöltési rétege állatcsontokat és kerámiatöredékeket tartalmazott, amelyek értékelése alapján az épület használata a 13-14. századra tehető.

Feltártak egy török hódoltság kori kutat is, amely a mai járószinttől mérve 250 centiméter mélységben volt. Átmérője 120, szájának átmérője 75 centiméteres, mélysége körülbelül 150.

A kút alja is számos érdekességet rejtett. Egy ruhatű és egy pitykegomb mellett egy 16. századi besimított felületű szürke korsót is találtak. Továbbá réz kiöntőcsöves korsókat – török nevük: ibrik – is, amelyeket a 17. század folyamán használták.

– Kávét, teát, szörpféléket szolgáltak fel bennük, és az iszlám imádkozáshoz kapcsolódó rituális mosdásnál is alkalmazták. Egy ehhez nagyon hasonló török kori rézkorsó került elő a múzeum központi épülete, a Rendház gazdasági udvarában zajló tavalyi feltárás során is. A kút iszapos betöltésében a szerves anyagok is jól megőrződtek: a bőrből készült cipőtalp mellett növényi maradványokat, sőt tojáshéjat is találtunk – fogalmazott Kiss Alexandra.