Miska körül zajlik az élet, s ez olykor talán hangos is

Érdeklődve tette fel a kérdést az interneten egy pákozdi, hogy a Miskahuszár valóban magánterület-e és hogy meghatározott időben látogatható csak. A történetből kirajzolódott ezután, hogy voltak, akiket kutyás felügyelők megjelenésével fenyegettek a három éve felállított szobor előtti téren. Sőt, sokan találkoztak már valakivel, aki önállóan intézkedik, videózza az embereket, elzavarja őket a területről. A rendőrség állítólag állandó vendég a környéken, gyakran hívják őket hangoskodás, helytelen parkolás miatt.

Az ötletek jöttek és mentek, a huszár rendületlenül áll tovább

Tény, hogy a szobor az elmúlt három évben óriási népszerűségre tett szert a turisták körében, igazi helyi látványossággá vált. Sokan kíváncsiak a monumentális alkotásra, amely egy bekerítetlen terület közepén áll, ahol semmi nem jelzi, hogy lenne látogatási idő vagy egyéb szabály. Utánanéztünk a dolognak, s megkérdeztük Vlaszák Mihályt, Miskahuszár megálmodóját, vajon mit tud ezekről a történésekről. Mint kiderült, rendszeresen kap e-maileket arról, hogy elzavarják az embereket a szobortól, de olyan leveleket is szokott kapni, melyben kérik, kerítse körbe, telepítsen őrt, mosdót a látványosság köré s hogy szabályozza a látogathatóság időpontját. A tulajdonos azonban leszögezte: neki nem áll szándékában korlátokat szabni, de ha szükséges, hozzájárul ahhoz, hogy kikerüljön egy időkorlátozást jelző tábla a területre.

Így emlékezik vissza a kezdetekre:

– Amikor a szobor készült, az volt többek elképzelése, hogy megvalósulhat ott egy látogatóközpont is. Ebből azonban azóta nem lett semmi, nekem pedig erre már nem volt keretem, tekintve, hogy az egész projektet saját magam finanszíroztam, ami 100 milliós nagyságrendet jelentett. Sokan segítettek, például munkájával a szobrász, s támogattak erkölcsileg is. A helyszínt is a szobor miatt vásároltam meg – mondja az ötletgazda, aki azt mondja, ő ennél többet – teljesen egyedül – nem tud beletenni. – Hasznom nincs ebből a történetből, azt gondoltam, sokak örömére valósítjuk meg – mondja. Ez így is lett, hiszen évről évre egyre többen jönnek megnézni a Rohonczi István szobrászművész alkotása nyomán készült hatalmas művet. A levelek pedig, amiket kapott, rávilágítottak arra, hogy itt valóban feszülnek az ellentétek: egyik oldalról az inzultált látogatók, másik oldalról a környéken élők közül néhány lakos. – Volt, aki azt követelte, bontassam le a szobrot. Más pedig, hogy állítsam meg a turistákat inzultálókat – meséli, hozzátéve, hogy volt itt már aláírásgyűjtés, ígéret is szép számmal. Az ötletek jöttek és mentek, de a Miskahuszár maradt és büszkén áll a Velencei-tavi turisztikai térkép egyik fő látványosságaként. A térség ikonikus alakja lett, amelyhez azonban jogilag nem kell kötnie egyéb szabályrendszert vagy szolgáltatást – ahogy más köztéri műalkotás esetében sincs ez másképp. Ám a népszerűséget mégiscsak kezelni kell, Miska esetében is. Ezért, ha az önkormányzat táblát tesz ki a látogatási időt meghatározva, ám legyen, hangsúlyozza a tulajdonos. De ez újabb kérdéseket vethet fel – vajon ezt ki fogja betartatni? Esetleg szankcionálni? Merthogy ő és Miska biztosan nem.