A Velencei-tó mindig éber őrei, a vízi rendőrök

Csendesen ringatóznak a rendőrség szolgálati hajói a vízparti őrs kikötőjében, amikor Pallag József rendőr törzszászlós és Bagó István rendőr zászlós, gárdonyi vízi rendőrök szemügyre veszik a partot. Sima víztükör, szinte felhőmentes égbolt deríti a napjukat, s az is, hogy szeptember elején elmondhatják: nagyobb tragédiáktól mentesen zajlott le a 2020-as esztendő nyári szezonja. Vízi paripáik azért így is sokszor szelték a habokat, mert azért dolog akadt bőven. Először a járművekről mesélnek:

– Három hajóval teljesít szolgálatot a vízi rendőrség. Ebből kettő kisebb – 115 és 150 lóerő – teljesítményű, benzines hajó, amelyekkel egy átlagos járőrszolgálat jól teljesíthető. A 150 lovas egy merev aljú, gumitestű hajó, ami igazán erős és sok mentés során bevethető. A harmadik, a 320 lóerős pedig szinte bármire alkalmas. Ennek a legkisebb a merülése, sugaras hajtóművel rendelkezik és kéttonnás a hajótest – bármit el lehet húzni vele – mondja Pallag József, aki immáron huszonegy esztendeje dolgozik vízi rendőrként a tavon. A sokat látott rendőröknek az idei év főszezonja lassan véget ér.

Jó hír, hogy a klasszikus vízbe fulladás évek óta elkerüli a Velencei-tavat. Már az elsőfokú viharjelzéskor megkezdik a tó kiürítését, nem hagyják, hogy a viharig valaki vízben maradjon – szögezi le Bagó, aki tudja: hiába nem szabad ugyanis másodfokú viharjelzés idején fürödni, nagyon sokan nem veszik észre vagy figyelembe azt, hogy elkezdett gyorsulni a kiépített viharjelző rendszer. Merthogy amikor már percenként kilencvenet villan, akkor az azt jelenti, hogy senkinek nincs helye a tóban. – Amikor a másodpercnél lassabban villog, az az első fok, amikor a másodpercnél gyorsabban, az a másodfok – fogalmazta meg leegyszerűsítve a rendőr. Ez utóbbi esetén már a parttól maximum 500 méterre lehet tartózkodni a legtöbb esetben, a nagy hajósokon és a vitorlásokon kívül szinte mindenkinek. Haláleset mégis volt, amelyek azonban végzetes rosszullétekből adódtak – ezek sajnos megtörténtek volna a szárazföldön is, nem csak a vízben.

– A vízből mentés viszont idén kevesebb volt, mint az elmúlt évek nyári átlagában – mondja el kérdésemre Bagó István. Gulyás Katalin rendőr alezredes, a gárdonyi rend­őrkapitányság közlekedési osztályának vezetője adatokkal is alátámasztja ezt: tavaly júniusban 27, idén júniusban pedig csak 5 vízi mentés volt. 2019 júliusában is 27, idén júliusban pedig 18. A tavalyi augusztus során 16 mentést regisztráltak, idén pedig 17-et. Összességében tehát elmondható, hogy míg tavaly 70, addig idén 40 alkalommal mentettek vízből a rendőrök a Velencei-tavon. Kiderül az is, miért: – Javarészt azért volt kevesebb, mert a kijárási korlátozások után nehezebben indult be a szezon, de az időjárás sem volt egyenlően meleg. A nagyobb fesztiválok és kisebb rendezvények is javarészt elmaradtak, így kevesebben jöttek. Valamint alig van víz a tóban, mondhatni, úgy kezdtük a szezont, ahogyan zárni szoktuk. Már az elején egy fél méterrel kisebb volt a vízszint, ami viszont generált más problémákat… Ilyen esetben ugyanis mindig több robbanótestet találnak az emberek a tóban, hiszen beljebb tudnak menni a megszokottnál. Utoljára talán 6-8 éve volt robbanótest, mert akkor is kisebb volt a vízszint – emlékezik vissza Bagó István. Ilyenkor a gárdonyi vízi rendőrök biztosítják a helyszínt, amennyire lehet, kiürítik a környéket. Ami azonban nem olyan egyszerű feladat, derül ki, hiszen gyakorlatilag egyenként kell mindenkit kiküldeni a vízből, de mire egyvalaki kimegy, jön helyette be más. Több ezer ember fürdőzésekor ez nagy feladat.

Az idei nyár vízi mentései is igen sokfélék voltak – mindenféle helyzetből mentettek embereket a vízből. Úszót, SUP-ost, fürdőzőt, vízibiciklist, horgászt, vitorlást egyaránt. Az utolsó SUP-os például egy idős úr volt, aki elfáradt a víz közepén – mesélik a vízi rendőrök. Leesett a szemüvege is, és kétszáz méterre a parttól erejét vesztette. Egy vitorlás edző jelezte a rendőrségnek a helyzetet, így mentek érte a szolgálatban lévő rendőrök. Ahogy tették ezt egész nyáron át, hogy a bajba jutottakat épségben a szárazföldre juttassák.