2020.10.30. 15:00
Fáradhatatlan szolgálatban: Hetven éve számíthatunk a vegyivédelmisekre
Ünnepélyes állománygyűlést rendeztek az alakulat napján a Magyar Honvédség 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóaljnál, a Nagysándor József laktanyában.
Az esemény a legjobbak elismerésével zárult
Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap
A vegyivédelmi szolgálat 70., az alakulat megalakulásának 20. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen foglaltak helyet egymástól kellő távolságra azok a katonák, akik ott lehettek a csütörtöki állománygyűlésen. Nem mindenki tehette ezt meg, hiszen miközben a rendezvényteremben a ceremónia zajlott, több helyszínen dolgoztak megfeszített erővel a vegyivédelmi katonák.
Korom Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka levélben köszöntötte az alakulat hivatásos és szerződéses katonáit, valamint honvédelmi alkalmazottait, majd nevében a helyszínen Schmidt Zoltán vezérőrnagy emléktárgyat adott át a zászlóalj parancsnokának, Miklovich János ezredesnek.
– Kerek évfordulók ezek. Éppen ezért méltó megemlékezést terveztünk ennek az ünnepnek, de a körülöttünk lévő helyzet átírta a lehetőségeinket. Jól látszik, hogy milyen kevesen vagyunk itt. Nemcsak azért, mert a szabályok nem engednek több személyt egy zárt térbe, hanem azért is, mert katonáink a mai napon, ezekben a percekben is négy helyszínen küzdenek a láthatatlan ellenség, a koronavírus ellen – mondta ünnepi beszédében az ezredes. Majd felidézte a múltat. A második világháború után, 1950-ben
– hetven éve – alakították meg az első önálló Vegyiharc Osztályt és a 9. Önálló Vegyiharc Századot, majd 1951-től már megjelent a magyar katonai terminológiában a vegyivédelem fogalma. A nevében is benne van, hogy ez a szakcsapat védelemre hivatott.
– Alakulatunk egyedi és pótolhatatlan feladatot lát el a haza fegyveres védelmében, Magyarország biztonságának megőrzésében, az országot ért súlyos katasztrófahelyzetek elhárításában. Ez történik most is, védekezünk – folytatta Miklovich János ezredes.
A ma már székesfehérvári zászlóalj elődje 1967-ben Kiskőrösön alakult meg, majd az ezred lett a Magyar Néphadsereg Központi Vegyivédelmi Kiképző Bázisa. A rendszerváltáskor az MH 93. Önálló Vegyivédelmi Ezred létszámát száz katonával csökkentették, ezzel megkezdődött az átszervezések sora. A szárazföldi vezérkar az ezredfordulón jelentette be az ezred felszámolását, állományából egy vegyivédelmi zászlóalj megalakítását és annak áttelepülését Székesfehérvárra.
Hetven éve számíthatunk a vegyivédelmisekre
– Mindennapi kiképzési tevékenységünk, katonai feladataink végrehajtása mellett olyan példák jelzik a vegyivédelmi katonák áldozatkészségét, helytállását és szaktudását, mint amilyen a vörösiszap-katasztrófa következményeinek elhárítása volt – idézett néhány mozzanatot a Székesfehérvárra költözés óta eltelt időszakból a zászlóalj parancsnoka. – Alakulatunk 2010-ben már a katasztrófa utáni első órákban a helyszínen vett részt a mentési munkálatokban, a károk felszámolásában, majd az utolsó katonák között hagytuk el a katasztrófa helyszínét. Az idősotthonok, szociális intézmények, kórházak és most már iskolák, óvodák fertőtlenítése is egy olyan szakmai teljesítmény, amely továbböregbíti a Magyar Honvédség és a szervezet vegyivédelmi szakembereinek hírnevét. Ez a helyzet is hatalmas, felelősségteljes feladatot ró ránk. Ez az elkötelezett, szakmai alázattal végzett szolgálat is alátámasztja, hogy megfelelünk a társadalom által támasztott elvárásoknak, és így lesz ez a jövőben is.
Az ünnepség kitüntetések, elismerések átadásával zárult.