Országos felmérés: ez az időszak nem a béremeléseké lesz

Amíg az előző negyedévben még a cégek 70 százaléka számolt béremeléssel, addig jelenleg 10-ből csupán négyen vélekednek így. Ezzel szemben 12 százalékra nőtt a csökkentésben gondolkodók aránya, ami már évek óta nem volt jellemző. Összességében a keresetek stagnálása lesz a trend a következő időszakra, ugyanis a vállalkozások majdnem fele nem változtatna az eddigi béreken. A munkaadók közel fele tervezi, hogy cafeteriajuttatást ad dolgozóinak, amelyek közül a legnépszerűbb elem a közlekedés költségeinek térítése. A KSH legfrissebb adatai alapján idén májusban 9,4 százalékkal, 398 800 forintra nőtt a bruttó átlagkereset az előző év azonos időszakához képest. A keresetnövekedés lendülete azonban megtörhet a következő egy évben, ugyanis a bizalmi index eredményei alapján jelentős változás várható az átlagfizetésekben.

Az év hátralévő részében a SZÉP-kártyákra feltöltött összeg növekedhet

– Az előző negyedévhez képest 28 százalékponttal kevesebben, a hazai cégvezetők 42 százaléka tervezi csak a bérek növelését, míg a kis- és középvállalkozások (kkv) 45 százaléka nem tervez munkabért érintő változást a következő egy évben – mondta el a kutatási eredményeket értelmezve Kökény Roland, az egyik vezető bank kkv-szektorra szakosodott marketingfőosztályának vezetője. Még a mezőgazdasági cégeknél a leginkább reális a fizetések növelése, tette hozzá az Adó Online-nak nyilatkozva. A bérezési szándék a cég méretét tekintve, valamint szektoronként is eltérő képet mutat. Legkevésbé a mikrovállalkozások (39 százalékban) és a szolgáltatási szektorban (38 százalékban) tevékenykedő cégek vélik reálisnak a bérek növelését. Valóban: csak a mezőgazdaságban nem esett vissza drasztikusan a fizetés­emelést prognosztizálók aránya, ott a cégek 58 százaléka számol vele.

SZÉP-kártya

Emellett továbbra is népszerűek a cafeteriajuttatások, ugyanis az előző negyedévhez képest 6 százalékponttal nagyobb arányban, a cégek 45 százaléka tervez valamely formájával. A jelenleginél magasabb érték, egészen pontosan 53 százalék utoljára a 2019-es cafeteriaszabályozás előtt, 2018 negyedik negyedévében fordult elő. A cafeteriaelemeket tekintve a munkába járás költségtérítése annak ellenére a legnépszerűbb, hogy 2019-től már jövedelemként adózik: ennek ellenére is közel minden negyedik cég (22 százalék) alkalmazná ezt a formát a következő egy évben. Az étkezési hozzájárulás SZÉP-kártyán, valamint a szabadidős cafeteriaelemek népszerűsége kis mértékben emelkedett az előző negyedévhez képest: az étkezési hozzájárulás 8 százalékról 11 százalékra, a szabadidő és szálláshely alszámla pedig 5 százalékról 7 százalékra.

A SZÉP-kártya népszerűsége tovább nőhet, nagyrészt a kormányzati intézkedések következményeként. Ennek keretében többek között megszüntették a SZÉP-kártya-juttatások után fizetendő szociális hozzájárulási adót az év végéig, valamint a versenyszférában 450 ezerről 800 ezer forintra emelték meg a kedvezményes adózással nyújtható SZÉP-kártya-juttatás keretösszegét. – Arra számítunk, hogy a kedvezmények miatt az év hátralévő részében dinamikusabban növekszik majd a SZÉP-kártyákra feltöltött összeg, melynek kedveltségét a belföldi felhasználási lehetőség tovább növelheti – vélekedett Kökény Roland.