A szerencsét hozó orr – A Katalin-napi ünneplés másmilyen formát öltött

A Katalinok neve napja, azaz november 25-e minden évben kiemelt figyelmet kap. Egy kedves felajánlásnak köszönhetően ez a több évtizedes hagyomány a pandémia idején sem veszett a feledés homályába. A Kati néni szobrán elhelyezett csokorral a fertályos asszonyt köszöntötte a város, míg a körülötte lerakott virágokból az arra járó hölgyek – Katalinok és nem Katalinok is – elvehettek egy-egy szálat. A gesztus sokak arcára mosolyt csalt a szürke hétköznapon is.

A Katalin-napi hiedelmek és hagyományok nagy múltra tekintenek vissza, erről Lukács László néprajzkutató beszélt lapunknak.

– Ez a nap időjárásjósló, a karácsonyra vonatkozóan mutatnak előrejelzéseket. Ha Katalin locsog, a karácsony kopog. Ugyanez igaz fordítva is. Ha ezen a napon fagyos idő van, akkor karácsonykor sáros idő lesz. Általában Katalin- vagy Borbála-napon ágat hajtattak. Levágtak egy barack- vagy cseresznyefáról egy ágat, azt beletették egy edénybe és figyelték, hogyan hajt. A Katalin-ágnak karácsonyra szépen ki kellett hajtania. Ha kihajtott, akkor a következő évre gazdag gyümölcstermést reméltek – mesélte a néprajzkutató.

Adventkor már nem illett bált rendezni, így többek között a Katalin-nap is mulatós nap volt. Ennek Székesfehérváron is komoly hagyománya volt, az esemény helyszínét az akkori városi művelődési ház biztosította.

Kati néni – akinek emlékét Kocsis Balázs alkotása őrzi a Liszt Ferenc utcán – az utolsó fehérvári kofaasszony volt, aki kacsa- és libafertályt, de tejtermékeket is árult a helyi piacon. Vajon hogyan alakult ki a Kati néni orrát övező kultusz? Ő egy jeles személyiség volt a város életében. Egy ilyen emberrel kapcsolatba kerülni mindig jó és előremutató, ehhez azonban meg kell őt érintenünk. Mint megtudtuk, így alakult ki az, hogy az orrának simogatása közben az emberek kívánnak valamit, ami a remények szerint teljesülni fog.