Összefonódott Magyaralmás emlékparkjában az alkotó neve és az alkotás

Nemrégen avatták a száz évvel ezelőtt történt nemzettragédia emlékművét a településen. A kivitelezést a falu kőművese, Simicska István végezte, s mivel társadalmi munkában épült a Trianon-emlékmű, ezért a munkálatokban részt vevőket is sokszor neki kellett irányítania. Nemcsak a hatalmas sziklákból épült monumentumot készítette el méltó módon a mester, de megújult Magyaralmás emlékparkjának központja is – itt ugyancsak akadnak kapcsolati pontok. A térkőburkolatok kialakítása, a parkosítás és a gyaloghíd építése is magán viseli Simicska kezének lenyomatát. Akkor még senki, így ő maga sem sejthette, hogy ez a nagy munka egyben utolsó munkája is volt.

Amikor gyertyát vagy mécsest gyújtanak, már róla is emlékeznek

Nagy Lenke, az emlékbizottság másik, alapító tagja így emlékezett vissza: – Alig múlt pár napja, hogy hónapok óta tartó közös munkánk után a magyaralmási Trianon-emlékhely avatásán így méltattuk: „Köszönjük kőműves mesterünk szakmunkáját, erejét, idejét, példamutató helytállását.” Ezek a dicsérő szavak róla szóltak. Róla, aki a felkéréskor gondolkodás nélkül, örömmel mondott igent. Róla, aki lelkesen válogatott a bányában a kövek között, fiatalos lendülettel szökkenve egyik óriás kőről a másikra, miközben gondolkodott, mért és tervezett. Róla, aki mindig mosolyogva fogadott engem is, mikor kilátogattam a munkálatokhoz és cinkos mosollyal a szemében „főnök asszonynak” szólított. Róla, aki saját maga sem hitte el, hogy egy hét alatt végeznek majd a segítőtársakkal a kőművesmunkákkal. Azonban a lelkesedés szárnyakat adott a mesternek, és megduplázta az erejét, amit bizony be kellett volna osztani. Simicska István büszke volt arra, hogy részese lehetett ennek a munkának. Tisztelettel, alázattal állta végig az emlékműsort, s a faluházban sugárzóan boldog volt. Igazi házigazdaként mindenkihez volt néhány kedves szava, mert elégedett volt a csapatmunkával, a teljesítménnyel. Most, szinte csak néhány nappal később, döbbenten állunk, mert felfoghatatlan, hogy az a fáradhatatlan, életigenlő, mosolygós ember nincsen többé. Az emlékhely mostantól összefonódik az ő nevével, így amikor gyertyát, mécsest gyújtunk ott, róla is megemlékezik a falu népe és a magyaralmási Trianon Emlékbizottság – emlékezett lapunk kérésére Nagy Lenke.

Simicska Istvántól november 14-én, szombat délelőtt vesz végső búcsút a családja, barátai, tisztelői, vagyis a közösség.