Életbiztosítás: a Covid többnyire nem minősül kizáró oknak

A hosszabb válasz szerint viszont messzebbről kell kiindulnunk a tisztább kép érdekében.

– A Polgári törvénykönyvről (Ptk.) szóló törvény szerint biztosítási szerződés alapján a biztosító kétféle szolgáltatást nyújt a szerződő díjfizetése ellenében: egyrészt a szerződésben meghatározott kockázatokra fedezetet nyújt, másrészt a szerződés meghatározott, a kockázatviselése alatt bekövetkezett biztosítási események esetén teljesíti a szerződésben ígért szolgáltatást – tájékoztatta a Fejér Megyei Hírlapot Farkas Péter, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott országos Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodahálózat székesfehérvári irodájának szakértője.

A biztosítók kizárásokat is rögzíthetnek

– A biztosítási eseményeket a biztosító a szerződési feltételeiben határozza meg. A haláleseti életbiztosítások esetén a biztosítási esemény a biztosított szerződés tartama alatt bekövetkező halála, azaz a biztosító szolgáltatását a biztosított elhalálozása váltja ki, mely esetben a szerződésben meghatározott összeget a biztosító a kedvezményezettnek, vagy hiányában a biztosított örököseinek fizeti ki. A biztosítók a szerződési feltételeikben – a biztosítási események meghatározásán túl – rögzítenek kizárásokat is. A kizárásokban a biztosítók olyan kockázatokat határoznak meg, amelyeket nem kívánnak biztosítani, így bekövetkezésük esetén nem fognak szolgáltatni sem. Haláleseti életbiztosítás esetén ilyen kizárás lehet például az, ha a biztosított extrém sport során veszíti életét.

– A biztosítók a kizárásokat szabadon határozhatják meg, melyekhez kapcsolódóan két feltételnek kell teljesülnie. Egyrészt nem alkalmazhatnak olyan mértékben kizárásokat, hogy azzal kiüresítsék a terméket; másrészt az általuk alkalmazott kizárásokat teljes körűen és figyelemfelhívásra alkalmas módon kell rögzíteniük a szerződési feltételekben. A biztosító az általa alkalmazott kizárásokról a szerződést kötni kívánó ügyfelet már a szerződés megkötése előtt világosan, pontosan, egyértelműen és figyelemfelhívásra alkalmas módon kell, hogy tájékoztassa.

– Mindezek alapján annak megválaszolásához, hogy az ügyfél koronavírus következtében bekövetkező halála esetén a biztosító köteles-e szolgáltatni, az adott, megkötött biztosítási szerződésben rögzítettek vizsgálata szükséges. Ennek során minimálisan meg kell nézni egyrészt azt, hogy a szerződés alapján mi minősül biztosítási eseménynek, másrészt pedig azt, hogy a biztosító milyen kizárásokat alkalmazott, azaz például világjárvány vagy pandémiás (járványos) fertőzés során kialakult megbetegedés vagy emiatt bekövetkezett halál szerepel-e a kizárások között.

A biztosítási fedezet kiterjed a koronavírusból adódó minden biztosítási eseményre (halálra, kórházi napitérítésre, keresőképtelenségre és munkanélküliségre)

A szerződések közös megegyezéssel módosíthatók

– A már létrejött biztosítási szerződéseket a felek e körben (azaz az alkalmazott kizárások vonatkozásában) közös megegyezéssel módosíthatják, azaz a már megkötött szerződéseket nem érinti az (erre irányuló közös megegyezés hiányában), ha a biztosítók adott esetben új, a megváltozott helyzetre – főleg a jelenleg kialakult járványhelyzetre – reagáló kizárásokat fogalmaznak meg az egyes termékeik esetén. Ez következik abból az általános polgári jogi alapelvből is, hogy az érvényesen létrejött és hatályos szerződéseket tartalmuknak megfelelően kell teljesíteni.

– A jövőben kötendő életbiztosítások (és a hozzájuk kapcsolódó kiegészítő biztosítások) esetén a szerződési feltételekben a biztosítási események és az alkalmazott kizárások mellett a szerződést kötni kívánó ügyfeleknek a várakozási időre vonatkozó rendelkezéseket is szükséges alaposan megnézniük. A várakozási idő azt a maximum hat hónapos időtartamot jelenti, amikor a szerződés már létrejött, de a biztosító bizonyos kockázatok esetén az ezen időtartamon belül bekövetkező biztosítási események vonatkozásában csak korlátozott szolgáltatás nyújt.

– Jelenleg nincs tudomásunk a koronavírushoz kapcsolódó biztosító és ügyfél közötti jogvitáról. Amennyiben a biztosító teljesítése, illetve annak elmaradása kapcsán vita alakulna ki az ügyfél/kedvezményezett és a biztosító között, akkor az ügyfél a biztosítónál történő, eredménytelen panasztételt követően az MNB által működtetett Pénzügyi békéltető testülethez fordulhat a jogvita rendezése céljából.

– A biztosítók döntő többsége esetében – a honlapjaikon is közzétett – szerződési feltételeik, tájékoztatóik alapján csoportos vagy egyéni élet-, baleset- és egészségbiztosításainál nem minősül kizáró oknak az új típusú koronavírus (Covid-19). Ennek megfelelően nyújtanak térítést ilyen biztosítási esemény esetén – tette hozzá végezetül Farkas Péter.

– Az életbiztosítási szerződésekben jellemzően a Covid nem kizáró ok, tehát a biztosító covidos halál esetén is teljesít. Ugyanakkor mivel versenypiac van, az egyes biztosítók szerződéses feltételei eltérhetnek egymástól, mindig az adott, megkötött szerződés a mérvadó – mondta el lapunk érdeklődésére Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kommunikációs vezetője. – A szövetségünknek nincs saját ügyfélállománya, és ilyen esettel kapcsolatos kérdések, észrevételek sem érkeztek be az ügyfélszolgálatunkra.

Díjmentesen, személyre szabottan

Amennyiben életbiztosítással kapcsolatban – vagy bármilyen egyéb pénzügyi témában – bárkinek kérdése, problémája vagy panasza van, díjmentes, személyre szabott segítséget nyújt a Pénzügyi Navigátor. A járvány ideje alatt a személyes ügyintézés szünetel, de e-mailben ([email protected]) és telefonon (06- 20-402-9669) rendelkezésre állnak szakértőik. A Magyar Nemzeti Bank által létrehozott országos Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodahálózat valamennyi irodájának elérhetőségei megtalálhatók a navigátor honlap tanácsadó irodák menüpontja alatt (www.mnb.hu/fogyasztovedelem/tanacsado-irodak).