melyik lehetett a betlehemi csillag?

2021.01.02. 15:30

Gesztesi Albert csillagász: fejre állt a naptárunk?

Az online előadás karácsony ünnepének csillagászati vonatkozásait boncolgatta. Gesztesi Albert csillagász állítja: az egész betlehemi történet megtalálható a csillagos égen!

V. Varga József

Giotto: Háromkirályok imádása (részlet) – Scrovegni-kápolna, Padova

Fotó: Web Gallery

Újabb fejezetéhez érkezett a Galileo Webcast platformján a Fejér megyei tudományos csapat ismeretterjesztő missziója: a virtuális térben zajló előadás a Karácsony és a csillagok címet viselte. Karácsonykor Jézus születését ünnepeljük, azonban nem tudjuk, hogy mikor született (melyik évben, milyen hónapban), és nem tudjuk azt sem, mi lehetett a betlehemi csillag. Kik lehettek a háromkirályok? Lehet, hogy az egész betlehemi történet megtalálható a csillagos égen? Vajon „fejre állított” naptárt használunk? Gesztesi Albert csillagász a mindannyiunkban felvetődő kérdésekre kereste a válaszokat. A közvetítés házigazdája Hudoba György fizikus volt.

Gesztesi Albert csillagász
Fotó: ELTE

A Biblia így írja le Jézus születésének körülményeit: „Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idején, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.” (Máté 2:1-6)

Milyen magyarázatok születtek a betlehemi csillagra vonatkozóan? Az egyik szerint üstököst láthattak a bölcsek az égen, vannak, akik úgy vélik, éppen a Halley-üstököst. Kínai csillagászok egy csillagrobbanás jelenségét fedezték fel időszámításunk előtt 5-ben. A nóva-elméletet támogatta Kepler is, aki szerint i. e. 6-ban a Jupiter és a Szaturnusz együttállása és egy szupernóva egyidejű megjelenése volt a titokzatos betlehemi csillag.

Giotto: Háromkirályok imádása (részlet) – Scrovegni-kápolna, Padova
Fotó: Web Gallery

Csillagászati síkon a fogantatás napja, az igazi angyali üdvözlet szeptember 29-én történhetett, amikor a Nap a Szűz csillagképben tartózkodott. Ennek értelmében Jézus „valódi” születésének dátuma július 24-e, amikor a Nap a Rák csillagképben – a Jászolban – volt. És a „szereplők” is ott vannak az égbolton, csillagok képében. A Tejút a Jordán folyót jelképezi, ahol Szent János megkeresztelte Jézust.

Úgy tűnik, mintha fejre állt volna a naptárunk – elemezte Gesztesi Albert. Keresztelő Szent János fogantatása, a kis angyali üdvözlet a Szentírás szerint szeptember 29-ére esett, míg születése júliusra, a „valóságban” azonban a fogantatása március 24-ére, születése pedig december 24-ére esett. Hiszen jól tudjuk: Keresztelő Szent János egy új világkorszak hírnöke volt.

Ettől függetlenül – tette hozzá végezetül a csillagász – a keresztény hagyomány mélyen belénk ivódott, s elválaszthatatlan része mindennapi életünknek.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában