A mányi nemzetiségi önkormányzaté lett az ingatlan, senki nem viszi el a hátán

Mányon csakúgy, mint a magyar falvakban másutt, a hajdani református és katolikus elemi iskolai épületeket örökölte meg a szocialista rendszer, reparálták, toldották őket, idővel újakat emeltek. A magyar-sváb községként emlegetett Mányon 1985-ben társadalmi munkában összefogással építették a katolikus templomdombon a mai iskola alapjául szolgáló alsó szintet. A rendszerváltás után, 1992-ben és 1996-ban alakult ki a mai formája az épületegyüttesnek, amely 1994-től német nemzetiségi iskola, majd rá két évre a gyerekek és felnőttek szavazata alapján felvette a Hársfadombi Általános Iskola, az állami fenntartásba kerülés után Hársfadombi Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola nevet. Lényeges ez a folyamat a megértéshez, szögezi le Szabó Julianna iskolaigazgató-némettanár, önkormányzati és német nemzetiségi önkormányzati képviselő.

Mányon iskolai keretek között „visszatanítják” eleik nyelvét

Mányra az 1700-as években dunai svábok, jellemzően bajorok érkeztek, s a református magyar közösséggel együtt értékteremtő módon éltek. Nemigen házasodtak egymás közt, ám a közös célok, a hazaszeretet összekovácsolta a községet, az 1945 utáni német kitelepítés megrázta a lakosságot. A mai hatvan-hetven évesek generációját már nem tanították meg anyanyelvükre a felmenők, s mára lezajlott volna (másutt is) a teljes asszimiláció, ha a hagyomány- és értékőrzők, s a honi nemzetiségi politika nem tenne erőfeszítéseket ez ellen. Mányon iskolai keretek között „visszatanítják” eleik nyelvét, az irodalmi és köznyelvi németet, a hochdeutschot. Fuchs János a helyi német nemzetiségi önkormányzat elnöke a kezdetektől, neki és társai erőfeszítéseinek köszönhetően épült meg a Leimen-ház, s élénk kapcsolatot ápolnak a kitelepítettek és az itt maradottak, valamint a leszármazottak között.

Szabó Juliannáról

Visszatérvén az iskola ügyére, megkerülhetetlen a tősgyökeres Szabó Julianna személye, aki 1991-től megszakítás nélkül a mányi iskolában dolgozik. Édesapja, Szabó Kálmán adta a vezetéknevét lányának, ám a Frech, a Czirkelbach, a Venczel családok az ősök, mindkét ágon többségben sváb felmenők – mert mint Julianna mondja, minden németet svábnak titulálunk évszázadok óta Magyarországon. Ide járt általános iskolába, Bicskén, a Vajdában érettségizett, Zsámbékon kezdett a tanítóképzőben, majd munka mellett szerezte újabb végzettségeit – a nemzetiségi tanítóit előbb, majd a némettanárit a Pázmányon, s a Veszprémi Egyetemen zárta a mesterdiplomával, s végül az oktatásvezetői szakvizsgával. Az életéből lényegében harmincnyolc esztendőt töltött a mányi iskola közelében, soha eszébe nem jutott elmenni innen, pedig hívták. 2000-től igazgatóhelyettes volt tizenhét éven át, negyedik esztendeje igazgató, ez a küldetése, nem nagy szavak ezek. A kétgyermekes édesanya nem is lehetne mányibb… Fesztiváldíjas koreográfus és néptánctanító Biatorbágyon, s maga is népviseletben táncol az általa alapított mányi senior tánccsoportban.

Számít a véleményük

A Hársfadombi Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola alapos megfontolást követően került 2019-ben a mányi német nemzetiségi önkormányzat fenntartásába. Járt az iskolavezetés többek közt Csolnokon, Piliscsabán, Pusztavámon, Felsőgallán (Tatabánya) az ottaniak működését tanulmányozni, közreműködött a döntés meghozatalában a megyei és az országos német nemzetiségi önkormányzat, a helyiek véleményét pedig mindig mindenben kikérik. A nemzetiségi törvény tavalyi módosítását követően kötelező a fenntartó nemzetiségi önkormányzatnak az ingatlant is tulajdonába venni. Erről írta alá a szerződést február 19-én Mányon Ugron Zoltán polgármester és Fuchs János német nemzetiségi önkormányzati elnök.

Önállóságot, új lehetőségeket hoz a változás

Új lehetőségek állnak az intézmény előtt, s persze senki nem viszi el a hátán ezután sem az iskolát, az a mányiaké marad, hangsúlyozzák. Az aggódókat is szeretnék meggyőzni, hogy a mintegy kétszáz tanulónak, a leendő iskolásoknak, a vezetésnek, a tanároknak önállóságot, új lehetőségeket jelent a változás. Az önkormányzatnak és a polgármesteri hivatalnak pedig több rálátást és nyilván több munkát – ehhez az iskola és a német nemzetiségi önkormányzat minden segítséget megad. Hamarosan megkezdődik a százmilliós értékű teljes energetikai felújítása az iskolának, de korántsem pusztán a pénzről szól a törvény által kötelezően meghatározott folyamat, mondja Szabó Julianna. Ki ismerné legjobban a helyi igényeket és szándékokat, mint a helyiek?