A Zágoni utcai ősmocsár és orchideás tölgyes védelméről

„Azzal sincs baj, hogy épül, szépül a város, és itt is rengeteg új ház épült és épül, de ne tegyék tönkre ezeket a csodálatos élővilággal rendelkező területeket.” Így sorakoztak a vélemények a Maroshegyért aggódó fehérvári polgárok online történt megbeszélésén. A Zágoni utcai ősmocsárról és a mellette magasodó orchideás tölgyesről van szó. – A védelemre javasolt terület a Zágoni utca Kovásznai utcai csatlakozásának két oldalán fekszik. Az egyik oldalon egy tölgyes, a másikon egy úgynevezett ősmocsár található. A Medgyesi és a Zágoni utca telkei kerítik körbe a fehérvári mocsárvilág Sóstó melletti talán utolsó megmaradt vizes területét. A Kovásznai utca felőli érintett területre került ki pár héttel ezelőtt egy tábla, miszerint itt építési telkek eladók – mutatta be lapunknak a környéket Brájer Éva.

Egy csomó ember ki akart menni a zöldbe, és ezáltal megszűnt a zöld

A mocsár és a tölgyes még nem természetvédelmi terület. – De most, remélem, azok lesznek! – mondta lapunknak Brájer Éva, Maroshegy önkormányzati képviselője. – Javaslattal fordultam Cser-Palkovics András polgármester úrhoz, aki már ki is adta a szakmai feladatot a hivatalnak az előkészítő munka elvégzésére. A védetté nyilvánítás megérdemelne egy közgyűlés által adott nyilvánosságot, de a rendkívüli jogrend miatt elképzelhető, hogy a végleges döntés városvezetői hatáskörű lesz, majd meglátjuk – folytatta. A képviselő asszony elmondta, további területek is megérdemelnék a zöldterületi védettséget, ilyen például az Aradi és a Nagyszebeni utcák közötti szép zöld terület, amely nagyon jó lenne, ha sohasem épülhetne be lakó­övezetté. Visszatérve a mocsár környékére: a Kovásznain most eladásra szánt építési telkek mehetnek az ingatlanpiacra, a mögöttük lévő terület kap védettséget. Brájer Éva elmondta, kiderült, hogy már az 1990-es évek végén kialakult a hatályos felszabályozás, vagyis telekkiosztás. Ennek értelmében a jelenlegi tulajdonos az eladás meghirdetésével törvénytelenséget nem követett el. Szólt arról is, hogy a mocsár kis részét engedély alapján feltöltötte a tulajdonos, ennek vízrendezési okai voltak, s megkapta hozzájuk a szükséges engedélyeket.

Az elmúlt három hét feltöltéseinek mértékéről Kovács Gergely Károly, a „Völgyhíd” Természetvédelmi Alapítvány képviselője lapunknak ezt mondta: – Az 1960-as években készült légi fotók tanúsága szerint az utóbbi ötven év legnagyobb feltöltése most zajlott. Nagynak tűnik nekem, több „szobányi”, és egy ilyen pici mocsár esetében minden ilyen veszteség – fogalmazott. Nem csak erről az egy részletről kérdeztük. Fontos megemlíteni, hogy Kovács Gergely Károly részese volt annak a csapatmunkának, amely révén elindult a védettségi kezdeményezés. – A mocsár negyede helyi természetvédelmi terület, további háromnegyede pedig ennek a helyi természetvédelmi területnek a védőzónája lesz – mondta.

Mire jó a védőzóna státusz? – Jogi alapot ad… Az ősmocsár talán a város legmélyebb pontja. Egykor a Sárrét vizei szabadon bekalandozták az egész területet, ebben a mélyedésben folyamatosan mocsár volt – ismertette. – Van egy közösségi jelentőségű védett ragadozó madárfajunk, a barna rétihéja. Tavaly fészkelt az ősmocsárban! Ez egy nádasokban fészkelő madárfaj. Valamint ott van a nádirigó és a nádirigó fészkébe a tojásait becsempésző kakukk, ez a három olyan madárfaj, amelyik léte az ősmocsáron múlik! Ha van egy előíráscsomag – tért vissza a védőzónára –, amelyet az építési vállalkozók, a telektulajdonosok megkapnak, magukévá tesznek, az segíti a terület megmaradását. Nyilván az a terület attól értékes, hogy ott van mellette egy erdő és egy mocsár. Ha az ott lakók tisztában vannak ezzel az értékkel, az szuper! Ha néhányan nincsenek tisztában, akkor nincs más, segít a védő­zóna – mutatta föl a szabályozás értelmét.

Megtudtuk, a teljes egészében védetté váló tölgyesben megtalálható a fehér madársisak és a vitézkosbor, ezek védett orchideák. A mocsár partján és a tölgyes szélén is van budai imola, ugyancsak védett növény. – A tölgyes dugig van védett madarakkal: erdei pinty, kékcinege, széncinege, csuszka, nagy fakopáncs, fekete rigó, fülemüle, mind ott laknak – mondta Kovács. – Maroshegy mondjuk 15 éve sokkal természetközelibb volt, mint ma. A Maroshegy romlik el, ezzel a rengeteg beépítéssel, villanegyedekkel, társasházakkal – mondta azután már általánosságban. – Egy csomó ember ki akart menni a zöldbe, és ezáltal megszűnt a zöld – mondta.