Legalább a jelen gondoskodjon az itt nyugvók végtisztességéről!

A magyarok alapította pálos rend horvátországi kolostorában feltárták Corvin János és Corvin Kristóf sírját. A horvát tudományos vezetők és az ottani egyház közreműködésével mintát vettek az MKI kutatói a földi maradványokból, így – ha rátalálnak – beazonosítható Hunyadi Mátyás magyar király csontja, mivel a 31 évesen elhunyt Corvin János Mátyás fia, a hat évig élt Corvin Kristóf pedig az unokája. Mátyás király csontjait a kutatók Székesfehérváron keresik majd az egykori Nagyboldogasszony Koronázó Bazilika helyén, az osszáriumban, ahol legalább 600 ember maradványai vannak.

Az MKI a vizsgálatokat csak Székesfehérvár hozzájárulásával kezdheti meg, ezért kerestük meg a város vezetőjét, Cser-Palkovics Andrást.

Polgármester úr tisztában van vele, hogy történelmet írunk?

– És bizakodjunk, hogy valóban történelmet írunk! Azok a tudós emberek reményeink szerint meg fogják találni a feltárt csontok között, amit szeretnének. Minden újdonságtól fél egy kicsit az ember, ugyanakkor reménykedik is, hogy ez a tudás építeni fogja a lelkeket, büszkeségünket, és erősíti bennünk a tudatot, hogy Fehérvár történelmi város és nem akármilyen időknek volt szemtanúja ebben a több mint ezer évben! Az a koronázó templom, ahol a vizsgálatok elkezdődnek, bölcsője volt ennek a nemzetnek és legfontosabb építménye.

Az 1849-es ásatások óta egy királyról és egy királynőről már tudunk, ők III. Béla és felesége, Antiochiai Anna. Legutóbb pedig Corvin János és Corvin Kristóf sírját tárták fel. Így az archeogenetikával kutathatók az Árpád-házi királyok és a Hunyadik. Ha a 600 ember között ott van Mátyás, akkor a legnépszerűbb, legikonikusabb királyunkat találják meg. Könnyen lehet, hogy több király is előkerül a kutatás közben.

– Ha ennek bármelyik eleme megvalósul, az óriási eredmény lenne! Annál is inkább, mert ma még sajnos senki nem tudja, hogy milyen csontok vannak az osszáriumban, eddig tudományos bizonyítékunk nem volt vagy csak hiányosan. Az is biztos, hogy ez a kutatás segít nekünk abban, hogy végre méltó kialakítást kapjon a Nemzeti Emlékhely. Ahhoz méltó, hogy ez a nemzet bölcsője, és minden ide visszatérjen, ami ennek a városnak történelmi joga és történelmi múltja, mindenki ide újra legyen temetve, aki ehhez a földhöz tartozik! Mindez nekünk nemcsak jogunk, hanem felelősségünk is!

2010 után azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy ez a modern, szerethető város egyben történelmi város is, és ez a kettő nem kizárja egymást, sőt inkább erősíteni képes. Szikora János az első pályázatában úgy fogalmazott, hogy első célja, hogy a lelkekben újra felépítsük a nemzet templomát, a koronázó bazilikát. És valahogy az évek során efelé haladtunk. 2013-as Szent István év a közösség megerősítése volt, akkor indult el a Fehérvárra kihelyezett kormányülés döntése alapján az Árpád-ház program, majd elindult a rendház felújítása, készülünk a múzeumunkkal és a Magyarságkutató Intézettel egy nagy Árpád-ház kiállítással, elindult a kőtár és látogatóközpont kialakítása és egyben a volt Köztársaság Mozi felújítása, kezdődik az Aranybulla emlékhely rendbetétele, a királyi séta, az egyházmegyéhez tartozó múzeumfejlesztés folyamatban van. Bármit nézünk, szinte minden ugyanabba az irányba mutat, hogy meg tudjuk mutatni, mitől történelmi ez a város, mi volt a magyar államiságban a szerepe ennek a koronázó templomnak és azt is, hogy egykori korok államvezetői, királyai döntöttek úgy, hogy ebben a földben szeretnének nyugodni! Azaz valami olyat kell elképzelni erre a helyre, ami mindezt ki tudja fejezni, a magyarság fő zarándokközpontja alakuljon ki, és minden hazajöhet, ami ma még nem Fehérváron van, beleértve azokat a csontokat is, amiket most elvisznek vizsgálni. Ehhez meg kell említenem, hogy két ezredévforduló előttünk van, 2031 Szent Imre és 2038 Szent István halálának évfordulója, és ez ritka még egy történelmi város számára is.

Végre a Nemzeti Emlékhelyet ki tudjuk mozdítani abból az állapotból, ami tulajdonképpen a török távozása óta van. Végre meg kell álmodni azt a Nemzeti Emlékhelyet!

A tudósemberek azt mondják, most a fehérvári önkormányzatnál pattog a labda, önök adhatnak engedélyt arra, hogy az osszáriumból megkezdődhessen a csontok elszállítása, vizsgálata. Közgyűlés nincs, születik-e valamilyen határozat?

– Szerettem volna, ha a múzeum igazgatójának, mint a terület vagyonkezelőjének olyan határozatot adhatok át, amiben a Székesfehérvári Közgyűlés akarata áll, hogy bonyolítsa le azokat az előkészítéseket és munkálatokat, amik az említett vizsgálatokat szolgálja. Korábban azt jeleztem az MKI-nek, hogy február 8-át megvárnám a döntéssel, hátha a rendkívüli jogrend enyhül, és a közgyűlés összehívható. Sajnos nem így alakult, ezért most élek a rendkívüli jogrend adta jogosítványokkal, és a közgyűlés helyett hoztam meg a 68/2021. (II. 9.) közgyűlési határozatot, amit ez előtt az interjú előtt pár perccel írtam alá. Hozzájárulok ahhoz, hogy Pokrovenszki Krisztián múzeumigazgató minden szükséges eljárást lefolytasson, dokumentumokat aláírjon, hogy az osszáriumot kinyittassák.

Teljesen átadják a terepet a kutatóknak?

– Nyilván vannak feltételeink, és erre a történelem kényszerít minket, hogy a csontok mind kerüljenek a vizsgálatok után vissza. Ebben a Magyarságkutató Intézet mellett a Szent István Király Múzeum is tevékenyen közreműködik. A tájékoztatás alapján ez egy-másfél éves program lesz, persze nem azt jelenti ez, hogy a végén tudunk meg mindent, hanem a közben született részeredményekről folyamatosan tájékoztatnak a kutatók, sőt nemcsak magyar, hanem külföldi szaklapokban is publikálják majd az eredményeket. Ígéretet kaptunk a rendszeres tájékoztatásról a Magyarságkutató Intézettől, amit nemcsak nekünk, hanem az egyházmegyének és a széles nyilvánosságnak is megtesznek.

Ahogy említette, minden csont jöjjön vissza. Ez a felelős gondolkodás része, hiszen minden csont mögött egy ember húzódik meg?

– Az elmúlt évszázadok sokat bolygatták ezt a területet. Legalább a jelen gondoskodjon az itt nyugvók végtisztességéről, legyen az bárki! A tudósok most segíthetnek abban, hogy az osszáriumra oly sokszor lerakott emlékezés virágai életre keljenek, és a csontok lelkei megnyugvást leljenek.