A Fejérvíz újabb mezőgazdasági területeket keres a szennyvíziszap kihelyezésére

– A Fejérvíz Zrt. szolgáltatási tevékenységéből és annak környezetre gyakorolt hatásából adódóan mindig is nagy hangsúlyt fektetett a környezet megóvására, ezen belül egyebek között a keletkező szennyvíziszap kezelésére és elhelyezésére – mondta el a Fejér Megyei Hírlapnak Laczi Péter, a Fejérvíz Zrt. vezérigazgatója. – Társaságunk a rá bízott vízkinccsel kiemelt módon, felelősségteljesen és magas szakmai hozzáértéssel bánik. Ennek tükrében elképzelhetetlen, hogy a saját üzemeltetésében lévő és az általa védendő vízbázison bármiféle kockázatot rejtő tevékenységet végezzen.

Amint megtudtuk: a 2020-ban elindított mintaprojekthez a társaság a jogszabályi előírásoknak megfelelően beszerzett minden engedélyt, melyről jóváhagyó határozat született. Ez az engedély most kizárólag egyetlen mintaprojektre szólt, amely csaknem 8,5 hektár területet érintett, és a célja az volt, hogy kiderüljön: a gazdálkodók birtokában lévő mezőgazdasági gépek mennyire alkalmasak az elképzelt technológia megvalósítására, és ennek milyen eredménye van a termesztett növénykultúrákra, tehát lényegében a tapasztalatszerzés lett volna a cél.

– A Fejérvíz 2020. augusztus 18-án a csillagvölgyi vízmű területére találkozót szervezett a térség országgyűlési képviselője és a környék polgármesterei számára, melyen egyebek mellett a tervezett iszapkihelyezési projektről is szó esett. Mivel a vonatkozó jogszabályok nem írják elő az eljárási rendben az érintett települések polgármestereinek értesítését, és a hatósági engedélyeztetésen túl a további egyeztetési kötelezettséget sem, ezért az érintett gazdák bevonásával kezdtük meg a megvalósítás előkészítését – folytatta a vezérigazgató.

– Társaságunk, a szolgáltatási területén minden, általunk üzemeltetett vízbázisra rendelkezik a megfelelő hatósági engedélyekkel, melyeket a jogszabályi kötelezettségeknek megfelelően rendszeresen felülvizsgálunk, majd ezeket aktualizálva ismét benyújtjuk a szakhatóságok felé. 2020-ban a jelenleg érvényben lévő szabályozások alapján kaptuk meg a tárgyi engedélyt, amelyben szakmai felelősséggel, a védterületi határokon kívül, az ivóvízbázistól biztonságos távolságban jelöltük ki a mintaprojektben résztvevő termőföldi területeket. A hatóság részéről a korábban kiadott engedély – a visszavonásáról szóló határozat szerint – nem szakmai, hanem eljárásrendi hiba miatt lett hatályon kívül helyezve, ezért társaságunk az illetékes hatóságokkal tovább folytatja a szakmai egyeztetéseket, folyamatban van a vízbázis új védterületeinek kijelölése.

– Bognár József polgármester a Hírlap cikkében a talajterhelési díj fizetéséről is szólt. A talajterhelési díjat az önkormányzat felé kell befizetni, ez az összeg a települési önkormányzatok bevétele. Ezt azoknak a felhasználóknak kell megfizetniük, akik ivóvízbekötéssel rendelkeznek, és bár a szennyvízelvezető hálózatra a csatlakozási lehetőségük műszaki feltételei rendelkezésre állnak, mégsem kötnek rá a csatornahálózatra. Fenntartjuk álláspontunkat, hogy ez a tényleges és ellenőrizetlen szennyezés-kibocsátás, nem pedig a hatósági kontroll alatt tartott, az országos iszapstratégiának megfelelő módon történő szennyvíziszap kihelyezés.

Az ország mezőgazdaságának legnagyobb kihívása a talaj termőképességének megőrzése, és lehetőség szerinti javítása. Nem elhanyagolható szempont, hogy a termőföldek talajának szerves anyag tartalma az istállótrágyázás híján drámai mértékben lecsökkent. Hazánkban az egyetlen, nagy mennyiségben rendelkezésre álló lehetséges utánpótlási forrás a kommunális szennyvíziszap. Mindenhol, ahol már alkalmazták vagy alkalmazzák, a szakemberek szembetűnő különbséget tapasztaltak az iszappal trágyázott, illetve a műtrágyázott területek növényállománya között, hiszen ez teljes mértékben kiváltja a nitrogén- és a foszfortartalmú műtrágyák alkalmazását. Ezek a pozitív hatások azok, melyek felkeltették a gazdálkodók figyelmét, és ezért született meg a mintaprojekt ötlete.

– A mintaprojekt során kihelyezni kívánt szennyvíziszap a kontrollált műszaki és biológiai tisztítási technológiával rendelkező szennyvíztisztító telepünkről származik, melyet társaságunk és az illetékes hatóságok is folyamatosan ellenőriznek akkreditált laboratóriumokban – tette hozzá Laczi Péter.

Az eddigi tapasztalatok is alátámasztják, hogy a szennyvíziszapnak jelentős a növényi tápanyagtartalma, melyeknek a természetes anyagforgalmi rendszereken keresztül a termőtalajba kell visszajutnia. Magas a nyers nitrogén- és foszfortartalma, melyeket egyébként csak műtrágyával lehet visszapótolni a talajba. Hozzájárul a talaj biológiai aktivitásának fokozásához, és az iszapban lévő kolloidok szerkezetjavító hatása is fontos szerepet játszik. Ezek összesége eredményezi azt, hogy a napjainkra a termőföldek tudományosan már bizonyított kimerülése hosszútávon megállítható, visszafordítható, mellyel elérhető, hogy a betegségeknek és a kártevőknek jobban ellenálló növénykultúra termeszthető, magasabb terméshozam mellett.

– A Fejérvíz az ilyen projektek indításával elkötelezett híve a szennyvíziszap természetes körforgásba történő visszahelyezésének. A települések ellenállása miatt most a mintaprojekt felhagyása mellett döntöttünk, azonban eltökélt szándékunk új mezőgazdasági területeket találni célunkhoz. A környezet megóvása és ennek felelőssége közös érdekünk – hangsúlyozta a vezérigazgató.

– Több, környező településhez hasonlóan az Úrhidán keletkezett szennyvizet a székesfehérvári szennyvíztisztító telepre vezetjük be, és ott kezeljük, vagyis az ebből keletkezett szennyvíziszap elhelyezése is a mi vállunkat nyomja. Mutatja ezt az is, hogy a fehérvári szennyvíztisztító telepen egy év alatt keletkező szennyvíziszap mennyiségének csupán mintegy 1 százaléka került volna a szóban forgó helyen elhelyezésre. A Fejérvíz Zrt. elkötelezett szakmaisággal, továbbra is felelősen fog dönteni ennek sorsáról is – mondta végezetül Laczi Péter.

Megtudtuk, hogy a székesfehérvári szennyvíztisztító telepen képződő szennyvíziszapot jelenleg a Fehérvári Téglaipari Kft.-nek adják át, ahol rekultivációs céllal talajjavító keveréket állítanak elő a felhasználásával.