A nagy nadapi rendrakó akció

A kezdeményezést elismert személyek ­– mint Fa Nándor vitorlázó és Miklósa Erika operaénekesnő – ismertségükkel igyekeznek erősíteni, így az első lépések után az összefogás szélesedik és élvezi a környékbeli civilszervezetek, önkormányzatok támogatását. A törekvések élén Tarsoly Péter barlangász, kutató, a terület remek ismerője áll, aki jó irányú fejleményekről számolhatott be. Legutóbb arról beszélt – amit Nadap polgármestere is megerősített ­–, hogy a leginkább érintett rész magántulajdonban van, s a helyi védettség megszerzéséhez velük meg kell egyezni.

– A nadapi rét három magánszemély tulajdona, ezt már tudjuk, ám eddig még nem sikerült felvennünk velük a közvetlen kapcsolatot – mondta Tarsoly Péter. – Ha ez megtörténik, az a cél, hogy olyan megegyezés szülessen, amely segíti a helyi védelem megteremtését. Természetesen senki sem akar pereskedni. Szeretnénk velük bejárni a területet, megmutatni, milyen rombolásnak szeretnénk megálljt parancsolni, milyen természeti károk keletkeztek máris és azt, hogy mit akarunk elérni.

Sokan csak a számok nyelvén értenek, ezért Péter elmondja: az első tavaszi virágok között nyílik a fekete kökörcsin, e fajból ő körülbelül másfél héttel ezelőtt 123 tövet számolt össze. Egy tő természetvédelmi értéke 10 ezer forint, azaz csupán egyetlen növényfaj 1 millió 230 ezer forint értéket képvisel. Ám ezek csak az anyagi szempontok, és csupán egyetlen faj esetében. A szakember azt mondja, az időjárás miatt nem tudja pontosan, rövidesen még hány védett faj jelenhet meg a réten.

– Nehéz megbecsülni, a tavasz is késik, még fagyok is vannak reggelente, minap hó esett, vagy sütött a nap. Eléggé rapszodikus a természet.

Az összefogáshoz a nadapi Zöldövezet Társulás az elsők között csatlakozott, s már megtörténtek az egyeztetések. Elsőként egy nagy nadapi rendrakás gondolata fogalmazódott meg, amely nem lenne más, mint egy átfogó méretű szemétgyűjtő akció. Ilyesmire persze nem csupán Nadapon, de az egész Velencei-hegységben szükség volna.

– A cél az, hogy sikerüljön Nadap közigazgatási területén belül felszámolni az illegális szemétlerakó helyeket. Ezt a problémát nem lehet megoldani azzal, hogy valaki útnak indul egy szemetes zsákkal a kezében, hiszen szükség van nagyméretű konténerekre, és az ilyesmi pénzbe kerül. Az akció megszervezésén túl a helyi természetvédők is támogatják törekvésünket, amely a nadapi rét védetté nyilvánítását célozta meg. És született még egy ötlet: a rét alján, a futballpályán, amit egyelőre sokan még parkolónak használnak, egy civil egyesület olyan parkot alakítana aki, ahol táblákon, fotókkal mutatnák be a környék védett természeti értékeit, és a rájuk vonatkozó legfontosabb szabályokat.

Jelenleg a legtöbben onnan indulnak el a Bence-hegy, vagy a szintezési ősjegy felé. Köteles Zoltán, Nadap polgármester nemrégiben lapunknak azt mondta, egyetértenek a törekvésekkel, támogatják azokat. Egyelőre ők annyit tehetnek – mivel a terület magántulajdonban van –, hogy táblával figyelmeztetik az autósokat arra, hogy ne parkoljanak a védettségre váró területen, ne hajtsanak fel a futballpályára és főként ne annál tovább, a rét felé, ahol a pusztítás egymást keresztező keréknyomok formájában is megdöbbentő.

A tábla már a helyén van. Eredmény?

– Arról persze nem beszélhetek, hogy csökkent volna a területre látogatók száma – folytatta Tarsoly Péter.

– A nadapi önkormányzat kirakta a figyelmeztető táblát: a kérés lényege, hogy mindenki parkoljon le a Sukoró felé vezető út két oldalán, ahol nagyjából húsz autónak van helye. Ez bőven elegendő lenne. Ennek ellenére hétvégente közvetlenül a figyelmeztető tábla alá is leparkolnak ketten-hárman, olyanok, akik vagy nem tudnak, vagy nem akarnak olvasni, azaz érteni a szóból. Nagyjából tízből hét kiránduló gépjárművezető azonban már jó helyen áll meg, valamit tehát azért sikerült elérni, elindultunk a pozitív változás irányába.