A szári lakosság „nevelhető”, inkább a többiekkel van gond

– Vannak jó hírek és rossz hírek is a témával kapcsolatban. Elsőként kiemelném, hogy a tavaly felszámolt, korábbi illegális gumitelepre, amivel két évtizede küzdött a település, egy éve nem került vissza egyetlen abroncs sem! Az is jó hír, hogy miután folyamatosan tisztítjuk a települést, a falu tisztább lett – kezdte Németh, aki kiemelten kezeli a szemétkérdést a faluban. Ennek megfelelően több akciót is indított az önkormányzat, hogy a különböző típusú hulladék – elektronikai, háztartási olaj, gumiabroncs – a megfelelő helyre kerüljön. Az eredmény: a bevezető utak mentén ezek nem jelennek meg eldobált szemétként.

Azonban a Bodmér és a Tatabánya felé vezető utak mentén, főleg Szárligetig, még mindig rengeteg a szemét. A polgármester szerint az utóbbi időben különösképpen rászoktak erre a szakaszra, ám úgy véli, hogy a hulladékot ide nem a helyiek, hanem az átutazók teszik le. Az önkormányzat rendszeresen összeszedi az ide eldobált szemetet is és a tatabányai hulladéklerakóba szállítja, de az ezzel járó munka és az elszállítás, amit az önkormányzat saját költségén végez, éves szinten több százezer forintba kerül.

A jelenségnek nyilván igyekeznek véget vetni. Első körben térfigyelő kamerára pályáztak, amivel bizonyítékot szerezhetnek, majd feljelentést is tehetnek az illegális hulladéklerakók ellen. Ezek többsége Németh szerint nem is személyautóval, inkább utánfutóval vagy kistehergépkocsival hordja ki a szemetet, hogy aztán azt az erdőbe, illetve a Sósi-érbe dobálják bele az építési törmeléktől kezdve az elektronikus hulladékon át a kommunális szemétig bezárólag mindent. A polgármester szerint megoldást jelenthetne az is, ha szigorú törvényekhez kötnék a szemét szállítását, így az sem fordulhatna elő, hogy a tetten ért szemétlerakó azt állítsa, ő éppen társadalmi munkában szemetet gyűjt.