Ötletek az Akóts-malom jövőjéről

A Királysor vagy a Sarló utca felé járva haladhatunk el az 1800-as évek végén épült Akóts-malom, vagyis az egykori vízivárosi gőzmalom mellett, amelyben egy ideig molnárok képzése is folyt, ám most leginkább leromlott állapotával hívja föl magára a figyelmet.

Pedig az épületen belül komoly értékek vannak, amelyeket már bejárás során is megtekinthettek a fehérváriak. Például: a favázas szerkezetű gőzhengermalom állítólag ma is egyedülállónak számít Európában, és az országban már csak itt található búzamosó gép. Éppen ezért a hasznosítás során fölmerülhetne valamilyen ipari tematikájú kiállítás, bemutatóterem létrehozása – gondolja az átlagember. És tulajdonképpen ez nem is rossz ötlet, ám a tulajdonos és vagyonkezelésért felelős székesfehérvári önkormányzat másban is gondolkodik. Akár kulturális célú hasznosítás is lehetséges, mint a melléképület esetében, amelyre már konkrétabb tervek születtek. Ezekről Cser-Palkovics András polgármester a minap a Pelikán Galériában beszélt egy kiállításmegnyitón. A Székesfehérvári Művészek Társaságát is bevonva folyik az ötletelés, amelyről megkérdeztük a városvezetőt.

– Egyelőre nincs konkrét, véglegesen kigondolt funkció a malom egészére vonatkozóan. Korábban az Európa Kulturális Fővárosa (EKF)-pályázatnak volt része ez a terület, valamint mellette a fűtőerőmű területe, ahonnan a Széphő hamarosan, 2023 környékén kiköltözik. Tehát itt egy komplett ingatlanegyüttest lehetne fejleszteni a jövőben. Az EKF-pályázaton sajnos nem nyertünk, ezért azok az elképzelések nem tudtak megvalósulni, így keressük a megfelelő funkciót és forrást – kezdte a város-­ vezető.

A művésztársasággal már beszélgettek az udvari mellék­épület sorsáról. Ez ugyanis felújítva alkalmas lehet alkotóműhelynek, az udvaron pedig akár művésztáborokat is tarthatnának. Így a fehérvári művészeti iskolákban tanuló diákokat is be lehetne vonni az alkotói folyamatokba, és akár ők is dolgozhatnának ott, emiatt pedig talán kevesebben mennének el a városból Buda­pestre vagy egyéb városokba. Illetve, ha el is mennek, esetleg visszatérnének, mert tudnák, hogy van helyszín, lehetőség az alkotásra. Ettől fölpezsdülne a fehérvári képzőművészeti élet – fogalmazott Cser-Palkovics András.

A melléképület állapotát felmérték, tervezés is történt a felújításra vonatkozóan, amelyre néhány tízmillió forintot szánnának. A megvalósítást eredetileg 2020/21-ben képzelték el, ám a Covid–19 járvány miatt a megvalósítás folyamata megszakadt. A polgármester azonban reméli, hogy 2022/23-ban már valóban lehet valami a tervekből, és az épületet át tudják adni a művészeknek. Az elképzelések szerint az üzemeltetést és a fenntartást az önkormányzat biztosítaná, ezzel is segítve a helyi művészeket. Ők pedig belaknák és megtöltenék tartalommal a helyet – a felhasználás konstrukcióját még egyeztetik, ám az biztos, hogy nem piaci alapon történne.

A melléképület felújítása, kihasználása hathat akár a főépület, a malom sorsára is. Ott a legnagyobb érték a favázas szerkezetű gőzhengermalom, és éppen ez adja az egyik nehéz feladatot. Vagyis: olyan embert kell találni, aki ért ehhez. A minap már jelentkezett valaki, aki szívesen részt venne a felújításban, tehát van előrelépés. Ha pedig ezt a szerkezetet megmentették, akkor kell megfelelő funkciót találni a körülötte lévő, nem túl nagy térnek. Cser-Palkovics András jelenleg egy olyan galériát tudna ott elképzelni, ahol értékesítés is folyik, és egyben szintén a fehérvári művészek „főhadiszállása”.

Az biztos: csupán ahhoz, hogy a főépületet látogatásra alkalmassá tegyék, több száz millió forint szükséges. Önkormányzati finanszírozásból a koncepcióterveket lehet létrehozni, majd ezekkel tudnának pályázni komolyabb hazai vagy uniós kiírásra. Az önkormányzat a városfejlesztési kft.-n keresztül jelenleg az állagmegóvásról gondoskodik.

A polgármester említette a fűtőerőművet, amelyben a kiköltözés után szintén értékes gépek maradnak. A nagy csarnoképület kapcsán fölmerült egy ipartörténeti múzeum kialakítása is a múltból indulva a korunkban létrehozott értékekig. Ám erre az épületre és a gőzmalomra is várják még a fehérváriak ötleteit. Az azonban biztos, hogy a lebontást és a terület piaci célú hasznosítását, akár társasházak építését, nem szeretnék.

A Székesfehérvári Művészek Társasága részéről Szűts Angéla megerősítette a közös tervezési folyamatok elindulását. Lapunknak elmondta: a társaság tagjaitól gyűjtöttek ötleteket a megújuló mellék­épület hasznosítására. Fölmerült műterem kialakítása, nyitott műhelyfoglalkozások szervezése például textilesekkel, faszobrászokkal, és természetesen kiállítások rendezése is. Valóban nagyon jó volna, ha megvalósulnának a tervek, már csak a fiatal művészek megtartása miatt is.