Már most több mint kétmilliárd forintba kerülnek a viharkárok

Habár idén csendesebben indult a viharszezon a tavalyihoz képest, ennek ellenére jelentős viharkárokról beszélhetünk már most. A Mabisz jelenlegi összesítése szerint a májusi és júniusi időszakra levetítve a biztosítók kárfizetései meghaladják a 2,1 milliárd forintot – a tavalyi teljes viharszezon alatt 6,6 milliárd forint volt a kifizetett összeg –, melyben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az ipari létesítményekben keletkezett rongálódások.

A Mabisz 2010 óta összesíti a május 1. és augusztus 31. közötti nyári viharszezon adatait. A 11 év alatt a lakásbiztosítási szerződések alapján a lakossági kárbejelentések száma túllépte az egymillió-háromszázezret. A kárkifizetés összege pedig több mint 93 milliárd forintra tehető. Az elmúlt tizenegy év során a 2010-es nyári időszakot tartják a leginkább katasztrófasújtottnak a statisztikai adatokat összehasonlítva. Ekkor ugyanis május–augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók – aminek egyik fő kiváltó oka volt, hogy ebben az évben nagyobb árvizek is voltak az országban. Majd 2015-ig 6–8 milliárd forint között mozogtak a kifizetett összegek. Egészen a tavalyi évig bezárólag csendesebb évek következtek – 3-4 milliárd forint között mozogtak a viharkárok –, majd tavaly ismét megemelkedett az összeg, méghozzá 6,6 milliárd forintra ugrott – tudtuk meg.

A Mabisz legfrissebb közleménye szerint idén májusban és júniusban több mint 20 ezer bejelentés érkezett viharkárokról a biztosítóknak. Ebben az időszakban a legtöbb kárt általában vihar, felhőszakadás, jégverés és villámcsapás okozta, melyek következtében beázásról, redőny- és tetősérülésekről számoltak be a károsultak. Mindezeket egy átlagos szerződés fedezi, mivel valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk – a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés. A Mabisz kommunikációs vezetője, Lambert Gábor megkeresésünkkor az eddigiekhez hozzátette, hogy viharkárok esetében széleskörű rongálódásokról beszélhetünk. Beleértve a fent említetteket is, de ide értendő az is, ha egy idegen tárgy rádől az ingatlanra.

Az elmúlt két hónapban a lakásbiztosítási szerződésekhez köthető a legtöbb bejelentés. A meglévő adatok tekintetében csak országos viszonylatban születtek kimutatások, melyek alapján a legtöbb bejelentés a megyéket illetően Pestből, Borsod-Abaúj-Zemplénből, Hajdú-Biharból, Baranyából, Bács- Kiskunból, Jász-Nagykun- Szolnokból, Somogyból, Szabolcs-Szatmárból érkezett, a városok tekintetében pedig Budapestről, Törökszentmiklósról, Pécsről, Szolnokról, Nyíregyházáról és Kecskemétről küldtek több bejelentést.

Feltehetőleg az időjárás okozta károk ennél jóval nagyobbak és földrajzilag kiterjedtebbek voltak, mivel a több mint négymillió magyarországi lakóingatlannak csak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei pedig magától értetődően nem szerepelnek a kárkifizetési statisztikákban.

Számos bejelentés érkezett továbbá a fagyasztott élelmiszerek áramszünet miatti megromlása kapcsán, de erre csak – a szerződés típusától függően – kiegészítő biztosítás nyújthat fedezetet.