Nyáresti séták Alcsúton, röpködő szentjánosbogarakkal

Az ország több pontján látható e különös fénylő rovar rajzása ebben az időszakban, mondja Halász Ferenc bogármester, a szentjánosbogarak megtekintésére kitalált program ötletgazdája. A héten hétfőn indult az első szakvezetés a csoportoknak, pontosan nem lehet tudni ugyanis, hogy mikor indul meg a rajzás. Nagyjából két hétig tart, de az internet korában percek alatt szétszalad a hír: most! Az Alcsúti Arborétum, a hajdani József nádor alapította angolkert ma dendrológiai (telepített, különleges fákból álló) gyűjtemény, a Duna–Ipoly Nemzeti Park a vagyonkezelője, a Puskás Sport Hotel Nonprofit Kft. a fenntartója, szervezi az éves eseményeket, a látogatóprogramokat.

Halász Ferenc és felesége, Kolláth Mária, s ma már legidősebb lányuk, Panna is tart szakvezetést, mindent tudnak a kertről, az elpusztult gyönyörű kastélyról s az átmentett szellemi és természeti örökségről. A család a park melletti egykori főhercegi kertészvízházban él, Halász Ferenc egy ideig a park vezetőjeként is tevékenykedett, természetvédő elkötelezettségének kiteljesedése az általa kitalált „bogármesteri” titulus. Frappánsan, humorosan mesél a park históriájáról, a történelmi megpróbáltatásokról és a kivételes hangulatú kastélykert természeti értékeiről. S persze elmagyarázza, miféle csuda ez a világító jószág!

A röpképtelen nőstény bogarak a fűben várják kis fényükkel a nagyobb fénnyel keresgélő hímeket, s ha egymásra találnak, megtörténik a nász. Tudományos magyarázata van az estében kevésbé tudományos érzetekkel szemlélt jelenségnek, a parkban maga a séta is magával ragadó. A bogarak egymásra találását fajspecifikus fénykibocsátásuk, a biolumineszcencia segíti, a folyamatot a luciferáz enzim támogatja. A szentjánoskák naponta csak egy órácskát világítanak és keresgélnek, utána lekapcsolják magukat, s másnap ismét nekivágnak a párválasztásnak. A kifejlett hímek nem tudnak táplálkozni, az egyesülés után meghalnak; a nőstényeknek is csak peterakásra van idejük és energiájuk. A következő Szent Iván-éji időszakban új egyedek kapcsolják be élő lámpáskáikat.

Az arborétum előtt jól szervezett a parkolás, a forgalom­irányítás, a séták romantikusak, jó hangulatúak. Igaz, a látogatók is természetszeretők, leginkább kisgyermekes családok, fiatalok. Ki duhajkodna a nyáresti parkban, az évszázados fák alatt, a természet ölelésében?