Tábori olimpiát rendeztek a Bregyóban – érmekkel, fáklyával

Kovács István, a gyermekprogramjairól ismert mezőfalvi hosszútávfutó erről is mesélt a táborozó lányoknak-fiúknak pénteken a Bregyó közben. A Napraforgó városi napközis tábor heti zárónapján ugyanis tábori olimpiát rendeztek az árnyas fák alatt.

A papírtekercsre, mint egyfajta molinóra, kezdésként a Hajrá magyarok! felirat került. – Írjátok rá a tábor és a város nevét is – vezényelte Pisti. – Üzenjetek, rajzoljatok a magyar sportolóknak, lefényképezzük majd, és digitálisan juttatjuk el Tokióba.

A színes filctollak kézről kézre jártak. Soha ne adjátok fel! – így szólt az egyik biztatás, s hamarjában már zászlók és szívek is sorakoztak a lapon.

A faház lépcsőjéről aztán elhangzott a várva várt mondat: – A tábori olimpiát ezennel megnyitom! – nyilvánította ki ünnepélyesen a futónagykövet, és a háttérben már az alkalmi dobogót is megpillanthattuk. A csapatok először az olim­piai totó kitöltéséhez láttak hozzá: mit jelképez az öt karika, honnan származik az olimpiai láng, miről híres Hajós Alfréd? A tokiói olimpia eddigi magyar érmeseinek a nevét és fotóját kellett aztán helyesen párosítani, s a gyerekeknek minél több magyar olimpiai sportoló nevét is fel kellett sorolniuk.

Az ügyességi versenyszámokat öt állomáson (pingponglabda a tölcsérbe; bója viszi a labdát; tojásegyensúlyozás kanálon; vizes teke; befőttesüveg-töltögető) teljesítették vetésforgó-szerűen a lurkók. És végül az olimpiai kocogás sem maradhatott el. Természetesen minden számban az első három helyezettnek érem dukált. Kovács István hol itt, hol ott tűnt fel a gyerkőcöket istápolva, lelkesítve, s persze közben a legendás pekingi olimpiai fáklya is előkerült, hiszen köztudott (de aki eddig nem tudta, ím, rácsodálkozhatott), hogy a futónagykövet annak idején tagja volt a kínai játékok négyes magyar fáklyavivői különítményének.

Lőrincz Tímea táborvezető az eseményt lezáró rögtönzött sajtótájékoztatón örömmel közölte: a pénteki fehérvári tábori olimpián 7 magyar aranyérem született.