Behajtani tilos: mesterséges feszültségek Velencén

– Eredetileg pletyka szintjén lehetett hallani, hogy az egyik lakos mindenáron le akarja záratni az utcát, s már a közeli vállalkozóval meg is csináltatta a vályút a torlaszoláshoz. Ekkor jött a felháborodás, hiszen a forgalom 40 százaléka itt ment el – mondja egy, az utcában lakó férfi, akihez csatlakozott egy szomszéd is: – Az, hogy a gyerekek kint biciklizhessenek a közúton, nem elég érv ahhoz, hogy ezt a lépést meg lehessen tenni. Összehoztunk ekkor egy lakógyűlést, ahová eljött a közlekedési szakember is, aki rendkívül lekezelő módon beszélt velünk – mesélik. A lakosok a kezdeményezésről kapott értesítés után megfogalmaztak egy levelet Gerhard Ákos polgármesternek, melyet aláírásukkal láttak el. Ebben az áll, hogy a Pannónia és a Tulipán utca lakói a lezárással nem értenek egyet és szerintük nem is indokolt, tekintve, hogy nem volt olyan forgalomnövekedés, ami miatt erre sort kellene keríteni.

Levélváltások jöttek-mentek, míg végül mégis az a döntés született, hogy noha a fizikai akadály kihelyezése nem történik meg, de egyirányúsítják a szakaszt. – Azt gondoljuk, ez nem közösségi érdek, ez személyes érdek volt. Engem az háborított fel, hogy azt mondták, a lezárás az élhetőbb Velencéért történik. Ez kiverte a biztosítékot: attól élhetőbb egy település, hogy bizonyos emberek egyéni érdekeit támogatom a többséggel szemben? Azt látjuk, hogy aki erőszakos, az érvényesül – mondja zaklatottan az egyik panaszos. A behajtani tilos tábla ki is került az utca közepére, így a kezdeményező otthona felé innen már nem lehet tovább menni. – Azóta megfordult a forgalom és mindenki az Ország út felé akar, tud csak kimenni – ahová egyébként is nagyon nehéz kikanyarodni a sok autó miatt – mutatja a panaszos, aki szerint pont azt az irányt vették el tőlük, amellyel kikerülhető volt a nagy forgalmú Ország út, és amerre egyébként is járnak a lakosok az iskola, óvoda, kisbolt, húsbolt, közösségi ház irányába. – Közel 50-60 éven át átjárható volt az utca, nem értjük, hogy ennyi tiltakozás ellenére hogyan lehetett elérni ezt a változtatást – mondják. Az erre vonatkozó határozat idén júniusban született, majd rá egy hónapra ki is helyezték a táblát. A levelet a postaládába dobták be, minden egyes lakos megkapta. – Már ott tartok, hogy legszívesebben elköltöznék, számomra nem ettől élhető Velence – mondja a szomszéd hölgy, akihez csatlakozik társa: – A városvezetés sok helyütt elmondta, ők a velencei többség érdekeit képviselik – ebben a helyzetben azonban úgy érezzük, ez nem így történt!

Megkerestük az önkormányzatot is kérdéseinkkel, mert szerettük volna megtudni, hogy a lezárás kezdeményezője milyen támogatottságot tudott szerezni a saját érvei mellé, illetve hogy milyen szakértői vizsgálatokat végeztek a behajtani tilos tábla kihelyezése előtt, amely indokolhatta a döntést a lakossági tiltakozással szemben. Továbbá megkérdeztük: a lakók által felvetett alternatív megoldási javaslatok – például egy másik utca megnyitása vagy fekvőrendőr kihelyezése a sebesség csillapítására – miért nem voltak megfelelőek vagy miért nem lehet őket megvalósítani? Az önkormányzattól lapzártánkig nem érkezett válasz.