Kodolányi: három évtizedes fejlődés

Az intézményt 1991-ben két fiatal tanár álmodta meg, majd egy év elteltével megalapították a KJE főiskolai elődjét. A hazai felsőoktatásban úttörő jellegűnek számító intézményben 147-en kezdtek, majd az idő múlásával megsokszorozódott a hallgatói létszám. Ma három helyszínen – Budapesten, Fehérváron és Orosházán – működik a Docler Holding részeként a Kodolányi, 2021-től ismét székesfehérvári székhellyel. A rektorral az egyetemről, a munkájáról, az életéről beszélgettünk.

Hogyan indult el a kilencvenes évek elején a főiskola?

– Balsay István volt 1992-ben Székesfehérvár polgármestere, ha ő nem támogatja törekvéseinket, akkor ez az intézmény ma nincsen. Az akkori József Attila Gimnáziumban – ahol tanítottunk – összekovácsolódott egy kiváló szakmai közösség, a lelkes fiatal tanárok merész terveket szőttek. Új tantervi programokon dolgoztunk, rengeteg jó ötlet született, ebből először a Comenius Tanulmányi Társaság jött létre, majd 1991 decemberében megszületett a főiskola alapításötlete. A következő év szeptemberében elindult az oktatás.

Hogyan jutottak el az álmoktól a tanévkezdésig?

– A kommunikáció szakunkkal kezdem, hiszen az elsők között indítottuk el a hazai felsőoktatásban az újságíróképzést. Teljesen ismeretlenül felkerestük Győrffy Miklóst, és felkértük tanszékvezetőnek a még nem létező tanszékünkre. A kiváló médiaszemélyiség elhitte, hogy képesek vagyunk megcsinálni. Ugyanígy történt Stephanides Éva esetében, aki az angol tanszékünk vezetését vállalta. Szász Ferenc nevét említem még a hőskorból, aki a német tanszék alapítója volt. Sajnos az alapítók közül néhányan már örökre elmentek. Sokunk lelkesedésére, közös akaratára és szakértelmére volt szükség, hogy a semmiből létrejöjjön az intézmény. Fontos volt a rendszerváltoztatás utáni felfokozott lelkesedés érzése is, hiszen erre lehetett alapozni.

Székesfehérváron telt a gyermekkora, milyen útravalót kapott a királyok városában?

– Polgári családban nevelkedtem, édesanyám középiskolai történelem–magyar szakos tanár, édesapám mérnök volt. Régi fehérvári család a miénk, egyik ága 1848 óta kötődik a városhoz. A fehérvári József Attila Gimnáziumban kiváló tanáraim voltak, nagy szeretettel emlékszem Kállai Máriára, az osztályfőnökömre és Halmos Olga történelem szakos tanárnőre, aki mindig azt mondta, az ember szeresse magyarságát, és legyen büszke rá. Érettségi után Szombathelyre kerültem, ahol a főiskola mellett a konzervatóriumot is elvégeztem, mert a zene, az éneklés is mindig nagy szerepet kapott az életemben. Történelem–népművelő szakos tanári oklevéllel jöttem el Szombathelyről, majd az ELTE-n szereztem történelem szakos egyetemi diplomát, és itt folytattam a tanulmányaimat a doktori iskolában. Mindemellett a családomat is sok minden köti Fehérvárhoz, az egyetemhez, hiszen a feleségem és három fiam közül ketten a Kodolányin végeztek.

A történelemtudomány szeretete végigkíséri az életét, de az oktatásszervezés területén is hatékonyan tevékenykedik. Melyek a kedves témák?

– Az európai civilizációtörténetben és a magyar művelődéstörténetben – különösen a polgárosodás témájában – mélyültem el alaposabban. Számos tanulmányt írtam, de később már nem a történettudomány területén, hanem inkább felsőoktatás-módszertanban, illetve szervezetfejlesztési témákban, oktatásmenedzsmentben jelentek meg munkáim. Ezek a témák jobban kötődnek a vezetői feladatomhoz. A szervezeti kultúra minősége az oktatás minőségével szorosan összefügg, hiszen támogató és céltudatos, egy irányba mutató szervezeti háttérrel lehet csak magas szintű oktatási minőséget produkálni. A szervezetfejlesztést 2000-ben tudatosan indítottuk el, ebben elévülhetetlen érdemei vannak Hervainé Szabó Gyöngyvér kolléganőmnek. Egyetemünket magas színvonalú kutatói tevékenység is jellemzi, ebben ugyancsak sokat köszönhetünk Szabó Gyöngyvérnek. Számos díj fémjelzi minőségorientált törekvéseinket, jelentős állomás, hogy a PIQ & Lead felsőoktatási képzési modellünk 2014-ben elnyerte a Magyar Termék Nagydíj kitüntető címet. 2015 januárjában az Európai Innovációs díjat is megkaptuk, amely a PIQ & Lead képzési modellnek szóló újabb elismerés volt.

Mit kell tudni erről a képzési modellről, amelynek megalkotásában Ön is részt vett?

– A vezérelvet fejezik ki a figyelembe vett szempontok kezdőbetűi: P mint professzió, I mint innováció, Q mint „quality”, azaz minőség és Lead mint „leadership”, vezetői alkalmasság. A felsőoktatási képzési modellnek köszönhetően a Kodolányin végzettek vezetési menedzsment ismeretekkel is felvértezve, felkészült munkavállalóként lépnek ki a munkaerőpiacra. A diploma megszerzésével egyidőben forintra váltható gyakorlati tudással is rendelkeznek végzőseink, ezt egyrészt az egyetem szakmai oktatótermei, stúdiói teszik lehetővé, másrészt azok a partnereink, akikkel megállapodást kötöttünk. A gyakorlati helyeket bevonjuk a képzésbe, részt vesznek az oktatásban, közösen kutatunk is. Igazodunk a munkaerőpiaci igényekhez, amit visszaigazol a végzett hallgatók elhelyezkedésének jó aránya, illetve, hogy a nálunk végzettek kiemelkedő számban alapítanak önálló vállalkozásokat.

Tavaly áprilisától új fenntartója van az egyetemnek. Mennyiben változtatta ez meg az intézmény működését?

– A működést nem változtatta meg, de a globális cégcsoporthoz való tartozás lehetővé tette, hogy legmerészebb álmainkat megvalósíthassuk, ami a prémium kategóriás, nemzetközi szinten elismert Kodolányit jelenti. Ez a pozíció azt is lehetővé teszi, hogy a szakmai és üzleti eredményesség nyomán a nemzeti és regionális feladatainkat is magasabb szinten végezzük. A fenntartó és a minisztérium által is elfogadott tervek megvalósításához hozzákezdtünk, a következő lépcsőfok egy új, doktori program lesz.