2021.08.20. 17:36
Rácalmáson áldást kértek a patrióták a helyre, az élet igenlésére
Rácalmási patrióták és a helyi Fidesz-alapszervezet tagjai évek óta gondozzák, rendben tartják a településről a 6-os útra kivezető úttal szembeni korpuszt és annak szűk környezetét.
Fotó: Freschli József
Ahogy a kenyérszentelést is ők kezdték el, s tartották még a hivatalos ünnepek nagyszínpad háta mögötti sátrakban. A keresztény szertartás most Gyalus Boglárka vezette, helyi Glória Kamara Kórus Himnusz éneklésével kezdődött, repertoárjukban megszólaltatva még az Ó Szent István Dicsértessél (népi ének), Boldogasszony anyánk (régi magyar himnusz), Sok Szent István napokat (népi ének) csodáit.
Az idén államalapításunk ünnepére rendezték meg ugyanezt a frissen lefestett feszület előtt, a keresztútnál, ahol Kovács István görög-katolikus parókus és Győri Balázs István római katolikus pap áldották meg a helyet és szentelték meg az új kenyeret. Pálinkás István a Fidesz csoportelnöke jelezte bevezetőjében: „A keresztvetés a keresztúton a legmegtartóbb és örök jel, ami megóv, áldással kísér és Rácalmásról kijőve bármerre térünk rajta világít a kereszt, most már ismét. Nem állunk jól a Szent Koronával, mivel az utolsó 500 év a Szent Korona és a hozzátartozó érzelmi központ területének, a Kárpát-medencének a tönkretételéről szól. A teremtés elleni lázadás, a szentségek- így a Szent Korona képeinek kicserélése nem maradt észrevétlen. Az égi-földi energiák megváltoztak, ijesztő mértékű környezeti hatások érik ma az emberiséget. Ez a kereszt a lent és fent összekötését is megtestesíti.”
Kovács István görög-katolikus parókus a hely megáldásában is hangsúlyozta: „Mi is választottunk, most másképp gondolkodunk. Szabad Magyarország van. És amikor a szabad ember elkezd gondolkodni az életén, a döntésein, akkor tudja, a szabadságban észre kell vennie, mit jelent szabadnak lenni, és mit jelent szabadosnak lenni. Mert a szabadság nem a szabadosságot jelenti. (…) Augusztus 15-e az az időpont, amikor Szent István király az egész országot felajánlja az Istenszülő Szűz Máriának, mint pátrónának. Patróna, védő, odafigyelő, gondoskodó. (…) Amikor itt állunk az útszéli keresztnél, amit megáldunk, nem lehet vicces a számunkra a jelentése. És ha nem nézzük meg azt, hogy akik a múltban éltek, mit tettek magyarságunkért, hitünkért, és azt nem váltjuk életre, akkor senkik vagyunk.”