Festménykiállítás, ünnepi beszéd és műsor, koszorúzás Enyingen

– Köddé vált népek sorsa figyelmeztet: ha egy nemzet feladja függetlenségét, bármikor visszasüllyedhet egyszerű nemzetiséggé. A birodalmak bekebelező és megemésztő étvágyával szemben csak a saját nemzeti függetlenségünk védhet meg bennünket.

– Az ötvenhatosok mindenekelőtt szuverén Magyarországot akartak. Magyarország a magyaroké, a sokszínű magyar népé – így az ország jövőjéről szóló döntés joga is kizárólag a magyar nép, a magyar nemzet tagjait illeti meg. Ez az egyszerű, de bátor program volt az, amellyel 1956 magyarjai magukra vonták a szovjet hatalom haragját. Elkeserítő és elgondolkodtató, hogy e program teljesüléséért még mindig küzdenünk kell. Hogyan lehet az, hogy a magyar szuverenitás képviseletére ismét a nagyhatalmi morgás, a szankciók kilátásba helyezése a válasz? Igaz, most nem orosz tankok, hanem brüsszeli határozatok és eljárások formájában – folytatta a honatya.

– Ezerkilencszázötvenhat magyarjai azt üzenik a 21. századnak, hogy a nemzeti önazonosság, önrendelkezés és önbecsülés soha nem veszélyforrás, hanem mindig erőforrás egy közösség számára, így Európa és az Európai Unió számára is. Egy olyan globális versenyben, amelyben az identitás egyre inkább politikai és gazdasági versenyképeségi tényezővé válik, Európa nem állhat helyt a közös keresztény civilizációs alapokra épülő, sokszínű nemzeti kultúrák alkotta európai identitás nélkül.

– A forradalom 50. évfordulóján a Gyurcsány-féle baloldal vérbe fojtotta a békés megemlékezést, hogy mentse a hatalmát, miután tönkretette az országot. Gyalázatos, amit tettek, és most ugyanaz a baloldal akar visszatérni a hatalomba. Magyarország nem engedhet meg magának még egy Gyurcsány-korszakot. Ne hagyjuk, hogy visszatérjen a múlt! – hangsúlyozta Varga Gábor.

Az ünnep az enyingi kötődésű Koppány Attila festőművész állandó kiállításának megnyitójával kezdődött a művelődési ház színháztermében. A térség országgyűlési képviselőjének beszédét követően a Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskola diákjai adtak műsort, melyet Deres Anita, Horváth Helga és Végh Mónika állított színpadra. A megemlékezés koszorúzással fejeződött be a Szabadság téren, az 1956-os kopjafánál és Povl Bang-Jensen emlékkövénél.

Povl Bang-Jensen ENSZ-diplomataként több mint száz magyar emigráns forradalmárt hallgatott ki. Tanúvallomásaikat a felülről jövő nyomás ellenére sem adta át feletteseinek, mert meggyőződése volt, hogy a dokumentumok a KGB-hez kerülnek. Válaszul megalázó körülmények között eltávolították az ENSZ-ből, s 1959-ben tisztázatlan, rejtélyes körülmények között életét vesztette.

Kilenc esztendeje, a világon elsőként Enyingen avattak köztéri emlékművet a tiszteletére. „Az igazság szabadokká tesz titeket.” (János 8,32) – áll egyebek mellett az emléktáblán.