Bármennyire is megviseli az emberek többségét, most is lesz óraátállítás

Az óraátállítás sokat vitatott szokása már a 18. században is napirenden volt. A villamosság akkor még nem befolyásolta az élet és a gazdaság alakulását, de az energia igen. Abban bíztak az elmélet kidolgozói, hogy az óraátállítás intézményével csökkenthető a felhasznált szén mennyisége. Ennek a szerepe még inkább megnőtt az első világháború idején.

Az energiahordozók felhasználásának mérséklésén túl más gazdasági előnyöket is vártak az óra előre-hátra tekerésétől. Abban reménykedtek, hogy megnövelhető vele az üzletek forgalma, míg néhány idealista még abban is reménykedett, hogy a fényviszonyok és az óramutatók megfelelő összhangjával, a sötét aktív napszak rövidítésével csökkenthető a bűnözés.

Azóta eltelt egy évszázad, és még mindig ott tartunk, hogy tekerjük az órákat minden tavaszon és ősszel, s a döntéshozók továbbra is a magasban tartják az energiaspórolás ütőkártyáját. Talán a kis cégeknél ez nem jelent semmit, mert az igazi eredmények a nagyoknál csapódnak le.

A Denso az egyik legnagyobb üzem, megkérdeztük hát Szincsák Attilát, van-e szignifikáns eltérés a téli és a nyári időszámítás idején felhasznált energia tekintetében. A vezető így reagált: – Nincsen. Nem tudunk kimutatni ilyen fajta energiamegtakarítást. Részben emiatt is állunk mindannyian értetlenül az unió döntése előtt, hiszen ha egyszer már megszavaztuk, hogy ne legyen, akkor miért van mégis? Mi nagyon nem szeretjük az óraátállítást. Legalább egy hétig mindenki fáradtnak és levertnek érzi magát. Az átállítás miatt sötétben mennek haza az emberek, ami rendkívül depresszív. És ezen még az sem segít, hogy most az éjszakások nyernek egy órát.

A fehérvári Ikarus gyár egy műszakos munkarendben dolgozik, így őket nem érinti az éjszakai mutatóforgatás, ugyanakkor a munkavállalókra hasonló hatással van, mint a korábban említett cég esetében. Moór Gyula vezérigazgató-helyettes elmondta: – Vannak vidékről tömegközlekedéssel bejáró dolgozóink, akik esetében elő szokott fordulni egy kis zavar az átmeneti időszakban, de ez nem általános. Nálam is szokott ez a kezdeti időben problémákat okozni, de mindenki máshogy veszi fel a fordulatot. Lehet, hogy az óra előre-, majd visszatekerése sokakat jobban megvisel, mint általában a hétköznapok.

Az energiaspórolással kapcsolatban Moór azt mondta: – Tételesen végigvettünk energia szempontból egy egész évet, és a fogyasztások változásából az óraátállítás hatásai nem mutathatók ki. A nyári hónapokban 7, a téli időszakban 14 ezer kilowattóra a fogyasztásunk, tehát a fűtési szezon időszaka kimutatható, ahogy az is, hogy megemelkedik a villanyfogyasztás augusztus végén, amikor visszatérnek a dolgozók a szabadságról. Nem állítom, hogy nincs valamennyi megtakarítás az óraállítás miatt, de a mi adatainkból ezt így nem lehet kimutatni.

Bár az Európai Parlament már döntött korábban az óraátállítás eltörléséről, a hatálybalépés a koronajárvány miatt csúszik. Azt sem lehet még egyértelműen tudni, hogy ha meg is szűnik ez a sokat vitatott intézmény, melyik marad állandó időszámítás: a nyári, vagy a téli? Hazánk nem gördít akadályt sem a törlés, sem a kiválasztás útjába, sőt, kifejezetten várakozó állásponton van. A tavaszi és az őszi időszámítás megszavazásakor arra az oldalra áll majd, amelyikre tagállamok többsége teszi a voksát.

Most vasárnap, hajnali háromkor visszaállítjuk kettőre az órákat, vagyis egy órával többet alhatunk, de sovány vigasz ez azért cserébe, hogy szinte valamennyi nappali műszakban dolgozó és sok iskolás sötétben megy haza minden hétköznap.

[eweb-voting id="5403296"]