A párttal, a néppel foglalkozva – Bemutatták Pap Milán könyvét Fehérváron

Sokan vannak még, akik meg-, át- vagy túlélték az ’56-os forradalom utáni Kádár-korszakot, mely igyekezett konszolidáltabb, mondhatni, finomabb módszerekkel bejuttatni az emberek mindennapjaiba a szocialista gondolatokat, eszméket, a politikát.

Maga a szerző éppen nem tartozik közéjük, hiszen a 80-as évek elején született, figyelme a politikatudománnyal töltött egyetemi évei alatt fordult a Kádár-korszak felé. Jelen könyvben a rendszert egy speciális szemszögből vizsgálta: hogyan próbálta bevonni a társadalom minél több tagját politikai rendszerének működésébe?

A kulcsszó a politikai mozgósítás, amelyet nemcsak meghatározott ünnepekre, de a magánélet azon területeire is ki akarták terjeszteni, amelyek alapjában véve kívül estek a politikán.

Már a beszélgetés – amelyet Botos Máté, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense moderált – elején megállapítást nyert, hogy a politikai mozgósítás sikeresebb volt, mint Rákosi idején. Ő ugyanis a Szovjetunióból érkezett haza a háborút követően, Kádár viszont mindig is itt élt, ezért jobban tudta, mik azok a témák és területek, amelyeken keresztül bevonhatók a mindennapok emberei a politikába.

Ugyanakkor a mozgósítás nem érte el az eredetileg kitűzött célt, ugyanis például az ideológiai­lag kiemelt ünnepek – április 4., május 1., november 7. – nem politikai okok miatt lettek népszerűek, hanem mert lehetőséget teremtettek a közösségi összejövetelre, ezáltal egyfajta élményt adtak. Igaz ugyanez az úttörő mozgalomra vagy a KISZ-re is. De miért akart a rendszer minél több embert bevonni a politikába? Erre a kérdésre is választ ad kötetében a szerző – derült ki a beszélgetésen.