Jégbe borult a Velencei-tavi világ az év végén

Amerre a szem ellát, jég borítja a Velencei-tó felületét. Ez a jég azonban még láthatóan nagyon törékeny, vékony réteg, s itt-ott kisebb-nagyobb repedésekkel, vizes felületekkel tarkított. Sokan érkeznek majd a két ünnep között a partra, hogy megcsodálják a téliesedő látványt, ám Temesi Mihály, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Fejér Megyei Szakaszmérnökség Velencei-tavi Tófelügyelőség vezetője azt mondja, vannak, akik nem csak csodálják.

– A partfal-rekonstrukciós projekt során a parton számos helyen kőszórásokat helyeztek ki, kisebb-nagyobb kövekkel. Vannak, akik előszeretettel hajigálják be ezeket a nagyobb darabokat a jég felületére – mutat rá a tófelügyelő, hangsúlyozva: ezzel azonban a nyári strandolóknak okoznak kellemetlenséget és bosszúságot, sőt megeshet: sérüléseket is. A bedobált kövekbe ugyanis beüthetik a lábukat a strandolók – mint amire volt már példa ezen a nyáron is. A kőnek tehát a part mentén van a helye, nem a vízben, ahol az emberek nyáron strandolnak! A jégre dobálók most azonban még a beszakadó jégfelület látványáért folyamodhatnak ehhez az ártatlannak tűnő cselekedethez.

A tófelügyelőség szak­emberei minden reggel nézik, hogyan alakul a jégréteg a Velencei-tavon. December 28-­án, azaz kedden reggel egy centiméter vastagságú összefüggő jégréteget állapíthattak meg, mondta a tófelügyelő. A szakember hozzátette: ahhoz, hogy biztonságban rá lehessen lépni, legalább 10-12 centiméternyi egybefüggő jégrétegnek kell lennie a tavon. Ettől tehát még nagyon messze vagyunk. – Ám ha mostantól kezdve leg­alább két-három héten át a nappali hőmérséklet is fagypont alatt lenne, az éjszakák során pedig mínusz 10 fokok lennének, akkor január közepére kialakulhatna a korcsolyázásra alkalmas felület. Merthogy a jég most szépen fagy – mondja Temesi Mihály: nem hullámos, egymásra csúszott jégtáblákkal tarkított jégréteget láthatunk, hanem szép, sima felületet.