Az eredmények összeadódnak - A magyarországi német önkormányzatok napja január 12-e

A magyarországi német önkormányzatok napja január 12-e, országos és helyi eseményekkel, ünnepekkel zajlik máskor a megünneplése, amelyet a járvány manapság felülír. Nem titok, a magyar törvényhozás a határon túli magyarok miatt a hazai nemzetiségi önkormányzatiság megalapozásával is példát kívánt mutatni az 1989 utáni nemzet- és nemzetiségpolitikájával, egyben tisztelgett az országot alkotó-felépítő honi nemzetek előtt.

A Fejér Megyei Német Területi Nemzetiségi Önkormányzatot tizenöt település alkotja: Adony, Balinka, Etyek, Gánt, Isztimér, Mány, Mezőfalva, Mór, Pusztavám, Rácalmás, Szár, Székesfehérvár, Újbarok, Vértesacsa, Vértesboglár. Az elnöke az etyeki német önkormányzat elnöke, Fehér Margit. Fejér megyében ki ne ismerné a „sváb” hagyományokat? Azért az idézőjel, mert számos német nemzetiség érkezett a nem egységes német tartományokból Mária Terézia királynő előtt több évszázaddal már, s az egyszerűség kedvéért lett itt mindenki sváb. Vértes­acsára 1723-tól telepítettek frankokat, idézi Blaumann Helga, a vértesacsai német nemzetiségi önkormányzat elnöke az „Ungarndeutschok”, a magyarországi németek történelmének idevonatkozó részletét. A községben a német önkormányzat 1994-ben alakult, Helga fivérének, Blaumann Ferencnek az elnökletével, ő maga a negyedik elnök 2010-től. Öttagú a grémium, s hozzávetőleg egymillió forintból gazdálkodnak saját hatáskörben, ez a működési támogatásuk az államtól. Feladatokra is nyerhetnek el pénzt, s pályázhatnak német önkormányzatként is. Blaumann Helga „kevert” nyelvet beszél, az otthonit és az irodalmi németet, a hochdeutschot, ez utóbbit tanulta. Helga édesapja, idősb Blaumann Ferenc és felesége, Eta néni a falu lelke volt haláláig, még egymás között használták a Frankföldről hozott ősi szavakkal vegyített németet. Négy gyermekük közül azonban a már csak a két nagyobb vitte tovább a szót. A vértesacsai német nemzetiségi tánccsoport jövőre lesz ötvenéves, Helga vezeti. Vértesacsán a rendezvényeikre ötven-hatvan falubeli mozdul, tesz, cselekszik, a „sváb gyökerűeken” kívül mások is.

A német nemzetiségi önkormányzat megduplázza a falu egész közösségét üdvözítő forrásokat, mondja Ugron Zoltán, Mány polgármestere. A nevek jócskán őrzik a kitelepítések ellenére a német emlékeket. Kulturális eseményekre, közösségi terek építésére, fejlesztésére ők is pályázhatnak, s a mányi Hársfadombi Német Nemzetiségi és Nyelvoktató Általános Iskolának a német nemzetiségi önkormányzat a fenntartója. Fuchs János az elnöke a választott testületnek, s egyik tagja, Szabó Julianna az iskola igazgatója, valamint a községi önkormányzati testületnek is választott képviselője. A magyar–német származású Julianna a Frech, Czirkelbach, Venczel családok vérét hordozza ereiben, kiválóan beszéli az irodalmi németet, s a községi és a német nemzetiségi önkormányzatban teszi magas szinten a dolgát, miként várja tőle szeretett faluja. Kiváló az együttműködés a „nagy és a kicsi önkormányzatok” között, praktikusan is ez az érdek, de Mányon s a nemzetiségi önkormányzatokat is választó településeken ez a természetes érzelmileg is.

Júniusban pótolják az eseményt - A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ), a Landesselbstverwaltung der Ungarn­deutschen (LDU) a Magyarországon élő német kisebbség országos érdekképviseleti szervezete. A szervezet mindig megünnepli a rendszerváltás után felállt kisebbségi önkormányzatainak megszületését, miként természetesen más nemzetiségiek is teszik ezt. A vidám és felszabadult eseményen kicsit elválasztják ezt a németek kitelepítésének gyászos és fájdalmas eseményétől, bár ez szinte lehetetlen. A német önkormányzatok megalakulása pozitív és demokratikus fejezete a rendszerváltás utáni magyar politikának, vallják a leszármazottak. Az ilyenkor szokásos januári országos gála az idén elmarad, meghozták a döntést, júniusban pótolják az eseményt. A kitelepítési emléknapokat azonban a járványnak és a szabályoknak megfelelő módon megtartják.