Mi lesz a maroshegyi ősmocsárral?

A maroshegyi Zágoni utcánál elterülő őstölgyes, ősmocsár kérdése már hosszú ideje foglalkoztatja a székesfehérváriakat. Cser-Palkovics András polgármester elmondta, mit tud tenni az önkormányzat, valamint beszélt az ügy összetettségéről is. 

A maroshegyi ősmocsárral korábban már lapunkban is foglalkoztunk. A területhez kapcsolódóan a Völgyhíd Természetvédelmi Alapítvány – mint megírtuk – védetté nyilvánítási javaslatot nyújtott be, amelyhez petíció is társult, melyre sok támogató aláírás gyűlt össze. Akkor a javaslatban a terület jelentőségére hívták fel a figyelmet, valamint az ott élő és fészkelő védett állatokra, mint a nádiposzáták és a rétihéják. Fontos tudni, hogy a telekkiosztás az ősmocsár területén már az 1990-es évek végén megtörtént, ami azt jelenti, a tulajdonos nem követett el szabálysértést, amikor ezen a területen építési telkek eladását hirdette meg. 

Székesfehérvár polgármestere kiemelte, a területnek van olyan része, ami köztulajdonban van: – Nyilván ennek a védelme könnyen megoldható, és azt is be lehet biztosítani, hogy a jövőben ne lehessen értékesíteni, tehát ez hosszú távú védelmet tudna jelenteni jogilag is – mondta Cser-Palkovics András. 

Ugyanakkor a több mint 20 éve történt telekkiosztás értelmében a területnek vannak olyan részei is, amelyek magántulajdonban vannak. – Miközben ősmocsárról beszélünk, ezek jelentős része ma jogi besorolását tekintve építési telek. Arra az önkormányzatnak forrása biztos nincsen, hogy ennek a kártalanítási kötelezettségeit vállalni tudja – emelte ki videóválaszában a polgármester. 

Mint mondta, a szóban forgó telkek tekintetében összességében akár több száz millió forintot is jelenthetne a kártalanítás, ezzel kapcsolatban a megfelelő állami szervekhez fordult az önkormányzat. 

– Ami zöldterületként önkormányzati, tehát köztulajdonban van, annak a védelmét megvalósítjuk, megteremtjük. A magántulajdon esetében erre akkor lesz lehetőség, ha az illetékességgel bíró állami szervek is olyan fontos területnek tekintik ezt, hogy elindítják a szükséges jogi eljárásokat – emelte ki a polgármester. Az ősmocsár kérdésében fontos szerepet játszik, hogy a tulajdonosnak van szerzett joga. Cser-Palkovics András elmondta, hogy ebben az esetben, ha a terület védetté nyilvánításával korlátozzák ezt a jogot és a tulajdon használhatóságát, annak jelentősen csökkenne az értéke. Ezt a különbséget pedig a közösségnek meg kellene fizetnie, ami az ilyen nagyságrendű és elhelyezkedésű telkeknél összességében több száz millió forintos költségre is rúghat. 

A polgármester hangsúlyozta, a már említett állami szervek ugyanilyen kártalanítási kötelezettség mellett járhatnak el, ugyanakkor nagyobb források felett rendelkezve léphetnek. Az ilyen döntések akkor szoktak megtörténni, ha az adott terület védetté nyilvánításában szakmai tekintetben alátámasztottnak látják a közösségi érdek meglétét.