Szijjártó Péter: Meghatározó tényező az önellátás

Ausztriában minden felnőtt számára kötelezővé vált az oltás. A határ mellől sok magyar jár ki dolgozni. Ez a szabályozás hogyan érinti őket? Folynak tárgyalások ezzel kapcsolatban?

– Amikor kiderült, hogy az osztrákok elsőként nyúlnak ilyen drasztikus eszközhöz Európában, megkerestem az osztrák kollégámat és kértem, hogy azok az ingázók, akik az osztrák gazdaság működéséhez is hozzájárulnak, valamilyen kedvezményben részesüljenek. Azt az ígéretet kaptam, hogy ezt a lehetőségekhez képest figyelembe veszik. Eddig felemás tapasztalataink voltak: amikor a határátkelés könnyítéséről, vagy az ingázók számára biztosított tesztelési lehetőségekről tárgyaltunk, volt, ami teljesült, volt, ami kevésbé. Nyilvánvalóan nehéz külön kedvezményeket adni, de mindent megteszünk, hogy az Ausztriában dolgozó magyar munkavállalók érdekei ne sérüljenek.

Korábban már több országgal is megállapodtak, hogy kölcsönösen elfogadják egymás védettségi igazolványait. Várható, hogy a nyári csúcs­szezonban még több helyre utazhatnak a magyarok ilyen megállapodások nyomán?

– Január 25-től Andorrával kölcsönösen elismerjük egymás vakcinaigazolásait, és emellett több más országgal is tárgyalunk folyamatosan. Az utazási feltételek tekintetében jól láthatóan óriási összevisszaság van a világban. Azt gondolom, hogy mindaddig, amíg nem csillapodnak a kedélyek, amíg a fertőzöttségi adatok növekednek, addig nagyon nehéz lesz átlátható rendszert teremteni. Ezért én azon vagyok, hogy minél több országgal olyan megállapodás legyen, ami csak az oltottságot kéri számon. Van 36 ország, akivel megállapodtunk a vakcinaigazolások elfogadásáról, és a jövőben is folyamatosan szorgalmazom az újabb megállapodások megkötését. Addig azonban, amíg a számok felfele mennek, nagyon kevés helyen van meg a politikai feltétele, hogy a lazítás irányába történő lépést hozzanak. Abban reménykedem, hogy ahogy közeledünk a nyárhoz, lesz egy lecsengő szakasza a járványnak, amikor más országokban is adottak lesznek a politikai feltételek az ilyen megállapodásokhoz.

Az ellenzék a kormány szemére veti, hogy az unióban nem fogadják el az itthon beadott keleti vakcinákat. Mi az álláspontjuk e tekintetben?

– Egyelőre nem mindenhol fogadják el. Ez azért van, mert politikai kérdést csinálnak ebből. Az Európai Unió szabályozása szerint oltóanyagokat vagy az Európai Gyógyszerügynökség hagyhat jóvá, vagy vészhelyzetben a Nemzeti Hatóság. Magyarországon a Szputnyik és a Sinopharm oltóanyagok felhasználását a Magyar Nemzeti Hatóság engedélyezte. Visszataszítónak tartom, hogy az emberéletek megvédéséből bárki politikai kérdést csináljon. A magyarországi felhasználási adatok világosan mutatják, hogy a keleti vakcinák semmivel sem szerepelnek rosszabbul, mint a nyugatiak. Ha nem alkalmaztuk volna ezeket a vakcinákat, sokkal több ember halt volna meg, sokkal többen kaphatták volna el a betegséget, később nyithattuk volna az országot. Azt gondolom, hogy rendkívül erkölcstelen, hogy a nyugat-európai országok nem ismerik el ezeket az oltásokat.

A kormány döntése értelmében február 15-től azok számítanak védettnek, akik három oltással rendelkeznek. Ez érinteni fogja valahogy a határon történő ki- és belépést?

– Ez nincsen összefüggésben a határátlépéssel, ez egy kifejezetten magyar döntés. Utazásnál a másik ország gyakorlatát nem vizsgáljuk, mint ahogy más országok sem vizsgálják a miénket. A mi megállapodásaink arra vonatkoznak, hogy akinek van oltási igazolványa, tehát megfelel az éppen aktuális szabályozásoknak az adott országban, az utazhat a másik országba is. Csak azért, mert a kettő helyett három oltást kérünk, a kétoldalú megállapodások nem változnak.

A világjárvány mellett a másik meghatározó kérdés napjainkban az energiaválság, aminek jelei globális szinten érzékelhetőek. Mit jelenthet ebből a szempontból Magyarország számára Paks II.?

– Az európai energiaellátási válsághoz rengeteg hiba vezetett. A nyugat-európaiak kialakítottak egy nukleáris energiával szembeni hangulatot. Nagy hibát követtek el akkor is, amikor a zöld ideológia bűvöletében élve elfeledkeztek arról, hogy ma még nem állnak rendelkezésre elegendő mennyiségben azok a meg­újuló energiaforrások, amelyekkel teljesen ki lehetne elégíteni a zöld célokat. Nyugat-Európában például már nem hoztak döntéseket arról, hogy télre feltöltsék a földgáztározóikat. Mi, magyarok megtettük, tehát ebben a válságban nem vagyunk érintettek, ráadásul egy hosszú távú gázvásárlási megállapodást kötöttünk az oroszokkal néhány nappal az európai válság beütése előtt, ami ezt a kérdést 15 évre elrendezi. Ami Paksot illeti, van egy alapvető megosztottság az Európai Unión belül: egyes országok elismerik a nukleáris energiát mint fenntartható energiaforrást, mások nem. Mi az első táborba tartozunk a többi közép-európai országgal együtt. Negyvenéves tapasztalatunk van a nukleáris energia tekintetében, hiszen 1982 óta működik a Paksi Atomerőmű első blokkja. Ez a tapasztalat azt mutatja, hogy Magyarországon a nukleáris­energia-előállítás egy biztonságos, olcsó és fenntartható módja az energiaellátásnak. Ha Paks II. megépül, akkor a mostani 2000 megawattos kapacitás 4400 megawattra nő. Ez a kapacitás, plusz az addig folyamatban lévő napenergia-beruházások befejeződése az évtized végére ki fogja adni azt, hogy Magyarország önellátó lesz a villamos energia tekintetében. Az önellátás kérdését a járvány elég erőteljesen felnagyította. Korábban minden a nemzetköziségről szólt, ennek nincs vége, de a kizárólagossága megszűnt. A járvány megmutatta, hogy aki el tudja látni magát, mindig nagyobb biztonságban van, mint az, aki ki van téve a külső körülményeknek.

A rezsicsökkentés elsősorban a magánszemélyeket érinti. Tervezik támogatni a városi tulajdonban lévő távhő- és vízszolgáltató cégeket is, hogy olcsóbban juthassanak energiahordozókhoz?

– Jelenleg a magánszemélyek megkapják, a kis- és közepes vállalkozások kérhetik az ilyen típusú rendszerbe történő bekerülésüket. Az egy más kérdés, hogy ezt a rendszert lehet-e, és ha igen, akkor hogyan lehet bővíteni. Hogyha ezek az energiapiaci folyamatok hosszú távon fennmaradnak, akkor nyilvánvalóan meg kell vizsgálni az esetleges bővítés lehetőségeit, és akár a városi, vagy helyi tulajdonban lévő cégek is érintettek lehetnek.

Néhány napja Válságok kora Európában címmel tartott előadást. Mit gondol, a külső hatások ellenére a magyarság képes lesz megőrizni kultúráját és hagyományait?

– Rajtunk hatalmas nyomás van több ok miatt is. Ebből a legfontosabb talán az, hogy itt tizenkettedik éve egy patrióta, jobboldali, keresztény alapokon álló és a nemzeti érdekeket első helyre tevő kormányzás van. A nemzetközi liberális mainstream azt hirdeti, hogy az előrehaladásnak egyetlen útja van: a liberális mainstream. Mi a kormányzásunkkal sikeresek vagyunk, hiszen a számok azt mutatják, hogy a magyar gazdaság sikeres, Magyarország sikeres. Az, hogy létezünk és sikeresek vagyunk, az élő cáfolat arra, hogy csak a liberális mainstream jelenthet előrehaladást. Megpróbálnak minket bedarálni, ennek a módja az, hogy megpróbálnak úgy beavatkozni a választásba, hogy a jelenlegi ellenzéknek segítsenek. Nagy szerencse, hogy nem a külső tényezők, hanem a magyar választópolgárok hoznak döntést a jövőről. Ha a jelenlegi kormánynak bizalmat szavaznak, akkor egy olyan kormányzás fog folytatódni, amely a saját hagyományokra, örökségre, azok megőrzésére nagy energiákat fektet. Ha a mostani ellenzék kerül kormányra, akkor gyakorlatilag az fog történni, hogy ahhoz a nagy tervhez – ami Soros György nevéhez köthető, és amit az Európai Bizottság szolgalmasan próbál végrehajtani, hogy Európa lépjen át abba a korszakba, amikor a nemzetek, a keresztény alapok már nem számítanak –, szívesen asszisztálnak majd. Mi nem tesszük, mert azt gondoljuk, hogy az Európai Uniót tagállamoknak kell alkotni, amiknek szuverénnek kell lenniük. Amennyiben felhatalmazást kapunk a folytatásra, akkor ezt a küzdelmet meg fogjuk vívni.

A héten egy élelmi rostokat előállító cég fejlesztése miatt járt Dunaújvárosban, ahol úgy fogalmazott: nagyon fontos az önellátás képességének biztosítása. Idén milyen tervek vannak arra, hogy hazánk tudja biztosítani az élelmiszer-ellátás biztonságát?

– A magyar élelmiszeripari vállalatok kulcsszereplői a hazai ellátás biztonságának. Jól is vizsgáztak, hiszen 2020-ban és 2021-ben az extrém keresleti kilengések ellenére sem volt ellátási probléma. Ez azt mutatja, hogy a magyar élelmiszeripar és mezőgazdaság stabil alapokon áll. Tavaly 16 százalékkal nőtt az élelmiszeripar termelési értéke, 4000 milliárd forint fölé ment, tehát a járvány sem tudta megtörni a fejlődést. Az a célunk, hogy minél több magyar tulajdonban lévő vállalat erősödjön az élelmiszeripar területén, mert ellátási kihívások esetén nyilvánvalóan az a jó, ha a nemzeti tulajdonban lévő vállalatok működnek döntő többségében. A magyar tulajdonú vállalatok támogatása továbbra is a kormány élelmiszeripari és mezőgazdasági politikájának fókuszában van.

Jelenleg is zajlik a Magyarország és Szlovákia által közösen rendezett kézilabda- Európa-bajnokság. Az ilyen események befolyásolhatják a rendező országok kapcsolatát társadalmi, politikai kérdésekben?

– Azt gondolom, ha két ország közös sikertörténeteket tud építeni, az mindig nagyon jó hatással van az együttműködésre. Amikor hét és fél éve átvettem a minisztérium vezetését, akkor azt láttam, hogy a szomszédos országok többségével nem volt kiegyensúlyozott a viszonyunk. Ennek történelmi okai vannak, ezért világos volt, hogy valamiféle közös bizalmi alapot kell építeni, amire ráállva a nehéz kérdéseket meg lehet vitatni. Közös bizalmi alap közös sikerekkel jön létre. Ezért volt fontos a gázvezeték-összeköttetések kiépítése, vagy a határkeresztező utak megépítése; hogy hidak épüljenek a Dunán Szlovákia és Magyarország között, s hogy az ország keleti és nyugati végén összekössük a magasfeszültségű áramhálózatainkat. Szerintem Szlovákiával soha nem volt olyan jó a kapcsolatunk, mint most. Ez nem jelenti azt, hogy már olyan jó, mint szeretnénk, de ha visszatekintünk néhány évtizedes távlatba, láthatjuk, hogy nagyon mélyről érkeztünk el ide.