Sokan várták már a csákberényi bormustrát

Huszonhárom fehér- és három rozébort kóstolhattak és véleményezhettek azok, akik részt vettek a hétfő esti bormustrán. Az est folyamán bemutatott minták között számát tekintve a generosa vitte a prímet, de mellette megjelent az olasz- és a rajnai rizling, a királylányka, az ezerjó, az ottonel muskotály, a cserszegi fűszeres, a sauvignon blanc és a zenit is. A fehér sort három kékfrankos rozé zárta. A művelődési házban összesen 11 termelő borai kerültek a poharakba. A bormustrák lényege – ezt ma már sokan tudják – mindig az, hogy az előző ősszel szüretelt szőlőből készült borokról mondjanak bírálatot a szakértők és a termelők, de persze hozzászólhat, véleményt nyilváníthat az est folyamán bárki.

– Az év eleji időszakban vannak olyan borok, amelyekről már komplett ítéletet lehet mondani, mert egy kész borról beszélünk, és vannak olyanok, amelyek hosszabb ­érlelésűek, ezért csak azt lehet megmondani, mi várható belőlük. A tapasztalatok alapján azt mondhatom, hogy a 2021-es fehérborok a tavalyi időjárásnak köszönhetően kicsit savhangsúlyosabbak, ugyanakkor intenzív zamat- és illatvilággal rendelkeznek. A savhangsúlyosságot jelen esetben nem negatívan kell értelmezni, inkább azt jelenti, hogy hosszan eltartható, szépen érlelhető borok készültek, és biztos vagyok benne, hogy ebben az évtizedben a 21-es évjáratú borok a jobbak közé tartoznak majd – értékelt Sáfrán András, a Móri Borvidék Hegyközségének elnöke, aki maga is több mintát hozott a mustrára.

A borok sikerességének természetesen számos összetevője van, így többek között a borászok tudása és tapasztalata is sokat számít. A több mint két évtizede futó bormustrákon elhangzott bírálatok, jótanácsok Sáfrán András szerint egyértelműen visszaköszönnek az évről évre kóstolt borokban. Sőt úgy látja, sokan várják is ezeket a rendezvényeket, ahol független ítéletet kaphatnak, hiszen a kóstolók nem tudják, kinek a borát töltik a poharukba. A bormustrák „mellékterméke”, hogy remek közösségformálók, az elmúlt években nemcsak szakmai kapcsolatok, de barátságok is szövődtek a rendszeres résztvevők között.

– Azt is örömmel mondhatom, hogy – legalábbis Csákberényben – megjelentek a fiatal, 40 év alatti borászok, akik ugyan jellemzően munka mellett borászkodnak és nem ez az elsődleges megélhetési forrásuk, de komolyan és szeretettel készítik a boraikat, ami a végeredményen is meglátszik – tette hozzá a hegyközség elnöke, aki azzal zárta, hogy a szőlő mint növény, majd a belőle készülő bor rengeteg szép élményt adhat annak, aki foglalkozik vele.