Varga János mérnöktanár Einstein és a magyarok kapcsolata címmel tartott előadást

1929-ben a Pesti napló újságíróján keresztül üzent: „Továbbítsa nekik üzenetemet. Ők megértik, amit én mondok: Nekik annyira a vérükben van az igazság érzése, segíteniük kell abban, hogy mindenütt megszülessen a béke.” Einsteinnek néha magyaros észjárása volt, amin nem is csodálkozhatunk, ha számba vesszük, hogy tanulmányai és pályája során a saját hazáján, a németeken kívül Einsteinnek valószínűleg, ilyen széles kapcsolati hálója tudósokkal, mérnökökkel, intellektuellekkel a magyarokon kívül valószínű, hogy nem volt. Einstein körül szinte zsongtak a magyarok. Egyetemi osztálytársa – bár nem volt magyar, de magyar területen született és kiválóan beszélt magyarul – a későbbiekben Einstein első felesége Mileva Marić, fia később, egy kaposvári professzornőt vesz feleségül Amerikában. 

A híres relativitáselmélet megszületésében egy olyan embernek van szerepe, aki – bár nem közvetlenül, de Einstein kezébe tette azt a matematikai apparátust, amely lehetővé tette, hogy a relativitáselmélet matematikai megalapozását elvégezze – ő volt Bolyai János. Varga János elmondása szerint Einstein mindig örömmel fogadta azokat az embereket, akik a matematikai részletek kidolgozásában segítették. Ilyen volt Grossmann Marcell, akivel Einstein és későbbi felesége, együtt kezdték meg tanulmányaikat a zürichi egyetemen. A segítő trió másik tagja Balázs Nándor volt, aki Budapesten született és a Rácz-féle magániskolában évekig Kemény János padtársa volt. 1953-ban Schrödinger küldi a princetoni felsőfokú tanulmányok intézetébe dolgozni, ahol egy évig Einstein asszisztense lesz. Teller Edével egyetértve az az álláspontja, hogy a magyar nyelvnek, mint anyanyelvnek, nagy szerepe volt sok honfitársunk tudományos sikerében. 

A harmadik segítője az 1926-os budapesti születésű Kemény János, a basic programozási nyelv létrehozója. Családja 1940-ben New Yorkba költözik és 1947-ben a princetoni egyetemen szerez diplomát. Bott Raul osztrák apa és magyar anya gyermekeként született Budapesten. Matematikus, aki a geometriához való számos hozzájárulása miatt ismert. Kemény János után egy ideig ő is Einstein asszisztense volt Princetonban. Számunkra a legjelentősebb személy az 1893-ban Székesfehérváron született Lánczos (Lőwy) Kornél. Középiskolai tanulmányait a székesfehérvári Cisztercita Főgimnáziumban végezte, majd a Budapesti Tudományegyetemen folytatta, A Boeing cégnél kutatómérnökeként is dolgozott. A matematikában számos tétel őrzi a nevét, mint például a láncos algoritmus. 1926-ban kidolgozta a kvantumelmélet integrálegyenletekre alapozott megfogalmazását. A 1928– 29-es tanévben Einstein legközvetlenebb munkatársaként dolgozik Berlinben. Einstein egy Láncosnak írt levelében így reflektál: „Ő az egyetlen általam ismert ember, akinek ugyanaz a beállítottsága fizikával kapcsolatban, mint nekem.

"Einsteinnel nemcsak kollégák, de barátok is voltak. Einstein haláláig az összes fizikus közül ő hasonlított a legjobban külsőleg. Szilárd Leó 1921-ben Berlinben ismerkedett meg a tudóssal, akivel életre szóló gyümölcsöző barátságot kötött. Tudóstársával sok közös szabadalmuk van. Barátságuk egészen Einstein haláláig tart és Einstein hozzá intézett utolsó szavai a következők: „Látja Szilárd, a régi kínaiaknak volt igazuk, a legjobb, ha az ember nem tesz semmit.” Ő beszéli rá Einsteint az amerikai elnöknek írott nevezetes levél aláírására, mely útjára indította az atombombát. Eötvös Loránd 1919-ben bekövetkezett halálakor Einstein ezekkel a szavakkal jelentette be a hírt: „A fizika egyik fejedelme halt meg!” Az 1949-es tudományos önéletrajzában is elismerően szólt az Eötvös-ingával végzett kísérletekről. Mivel Mileva alapiskoláiban megtanult magyarul, fel tudta olvasni férjének a Magyarországról érkezett tudományos küldeményeket, köztük Eötvös Loránd munkáit. 

Wigner Jenővel együtt hívták Brightonba. Einstein barátjaként ugyanazt a területet szerette a fizikában, amire nem sok példa volt a környezetében. Neumann Jánossal már Berlinből is jól ismerték egymást. Einstein mellett ő volt a legesélyesebb ember arra, hogy a 20. század emberévé válassza a Financial Times. Így is lett. A két tudós nagyon eltért egymástól. Einstein lassan, kimérten gondolkodott, Neumann pedig azonnal megoldotta a problémát. Ismerték és tisztelték egymás véleményét. Valentine Bergmann, Einstein titkára, Neumannt tartotta a nagyobb zseninek. Polányi Mihállyal, aki 1920-ban emigrált Németországba, már Berlinből is ismerték egymást. Mikor Einstein meghalt, Szent Györgyi Albertet kérték fel a nagy tudós nekrológjának megírására. Szentgyörgyi így emlékezett: „Senki sem képviselte jobban a tudás, az erkölcs és az etika nagy egységét, mint Einstein.”