Emléktábla avatásával kezdődött a német nemzetiségi és hagyományőrző nap Fehérváron

Német nyelvű mondókákkal, énekekkel készültek a jeles alkalomra a Gyöngyvirág Óvoda kisgyermekei és a Felsővárosi Általános Iskola diákjai. A Pelikán udvarban avatták fel péntek délelőtt a székesfehérvári németeknek emléket állító táblát.

Cser-Palkovics András polgármester köszöntőjében felidézte, az emléktábla megalkotásának és felállításának első ötlete 2015-re vezethető vissza, majd örömét fejezte ki, hogy az ötlet immár megvalósulhatott. Felhívta a figyelmet Fehérvár címerének egyik alkotóelemére, amely a város nyitottságát fejezi ki.

– Ha valaki megnézi ezt a címert, akkor lát rajta egy várat és egy nyitott városkaput. Erre érdemes mindig felhívni a figyelmet: a nyitott városkapu jelképezi a befogadást, és azt, hogy ez a közösség mindig szeretettel várta azokat, akik saját kultúrájukat, nyelvüket, identitásukat hozták és gazdagították ezt a közösséget. Ezen belül vannak olyan nemzetiségek, akik nagyon régóta élnek velünk és bennünk. – fogalmazott a polgármester, hozzátéve, sok fehérvárinak vannak német gyökerei, így ezek a kulturális értékek sokakban jelen vannak, s teszik gazdagabbá a közösséget.

– Ennek a városnak mindig is szoros német kapcsolatai voltak. Így van ez a mostani időszakban is, hiszen három évtizede van egy gyönyörű német testvérvárosunk Schwäbisch Gmünd. – tette hozzá Cser-Palkovics.

Schneider Éva, a Székesfehérvári Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke beszédében Wilhelm von Humboldt szavait idézte: „Csak aki a múltját ismeri, annak van jövője.”.

– A magyarországi németek a mai Magyarország második legnagyobb nemzetisége. A német ajkú lakosok már Szent István korában is jelen voltak, és ez nem változott évszázadok hosszú során át. A történelem folyamán Magyarországra érkező német származású emberek sokfélék voltak: papok, szerzetesek, lovagok, képzett írástudó értelmiségiek, kereskedők, tehetséges kézművesek, iparosok, tapasztalt földművelők. Sokan közülük azzal a hittel érkeztek magyar földre, hogy új hazára találnak. Szorgalmuknak, kitartásuknak köszönhetően fáradságos munkával és sok nélkülözéssel ez meg is valósult. – idézte fel Schneider Éva, aki egy rövid történeten át mutatta be, mennyi olyan német kifejezés rejtőzik a magyar nyelvben, amit a mindennapok során is használunk. A nemzetiségi önkormányzat elnöke a felsővárosi fertályos asszony, Kati néni emlékét is felidézte, aki a belvárosi piacon árult tejet, tejfölt és saját zsírjában sült liba- és kacsafertályt.

Az emléktábla nem egy kiemelt személynek vagy eseménynek állít emléket. Az alapvető cél az volt, hogy a város minden német származású lakójának emléket állítsanak egy olyan épület falán, ami német alapokon nyugszik.

A nemzetiségi és hagyományőrző nap programjai a Felsővárosi Általános Iskolában folytatódtak.