Papokat szenteltek a Prohászka templomban (képgalériával)

Hagyomány a Székesfehérvári Egyházmegyénél, hogy Keresztelő Szent János születésének ünnepén tartják a pap- és diakónusszentelést. A szertartásra idén egy nappal korábban, csütörtökön, felemelő ünnepi szentmise keretében kerülhetett sor a Prohászka emléktemplomban. Az esemény során diakónusokat pappá, akolitusokat diakónussá szenteltek, s hálát adtak a jubiláns papok szolgálatáért.

Spányi Antal megyés püspök köszöntötte az egybegyűlteket és szólt a szentelésre váró jelöltekhez. Rámutatott: a pap Isten felé megy, Istenhez megy, s a hozzá vezető utat ismeri. „Ez az út meredek és keskeny. Senki nem mondta, hogy kényelmes lesz, hogy kivételezett életet nyernek” – fogalmazott a megyés püspök, s elmondta azt is: ezen az úton az előrehaladás csak önmegtagadás vállalásával, csak önmagunktól való lemondás, önátadás által lehetséges – szólt a leendő papokhoz, kiemelve: „Jézushoz megyünk, róla kell, hogy szóljon az életünk”. Majd pedig a papi élet kísérőjéről és jellemzőjéről szólva elmondta: az Istentől kapott tudást nem megőrizni, hanem továbbadni kell.

„Nem e világ bölcsességét, nem emberi okoskodást vár tőletek a világ - azt várja, hogy Jézusról beszéljetek a világnak, s nem a világ dolgait mondjátok azoknak, akik Istenre szomjaznak” – fogalmazott, s kijelentette: „Mernetek kell tiszta és egyszerű evangéliumot hirdetni”. Kérte a leendő papoktól, hogy legyen nekik leginkább fontos az Úr dolga, s amiben fáradozniuk kell, az nem más, mint a hitoktatás, a szentségkiszolgálás, az emberekkel való kapcsolat, az emberek keresése. „Odaadottságotokat pedig naponta újítsátok meg”. Szólt a papi élet nehézségeiről is: „Lesztek fáradtak, lesznek csalódásaitok, sikertelenségeitek, de mindig ott lesz bennetek, akit befogadtatok, Jézus és az ő kegyelme. Így lesztek Isten országának építői, mint voltak azok az atyák, akik a kommunizmus idején annyit szenvedtek a papságért, a szerzetesekért, akik a sok megaláztatás és nyomorúság, börtön mellett is mindig erősebbek, hősök, hűségesek és kiegyensúlyozottak voltak„.

Spányi Antal megyés püspök ezen üzenet kíséretében szentelte pappá Arany Ferenc és Ébner Vilmos diakónusokat és diakónussá Bakos Áron és Szlama Ákos akolitusokat. Ezt követően megköszönte a jubiláns atyák hűségét, kitartását, sok évtizeden át tartó hűséges szolgálatát. Köszönetet mondott a vasmisés (65. év) Molnár Lászlónak, a gyémántmisés (60. év) Makó Lajosnak, az aranymisés (50. év) Filó Kristófnak és az ezüstmisés (25. év) Harkai Gábornak.