A karate az életre készít fel – vallja a cecei Kovács Zoltán

Hogyan lesz valakiből egy dinnyetermesztő vidéken karatemester? Mi a te történeted?

– Sosem foglalkoztam mezőgazdasággal, és a szüleim sem, csak az otthoni kertet gondoztuk. A dinnyét imádom enni, de sosem gondoltam rá, hogy dinnyetermesztő legyek. Viszont gyerekkorom óta imádtam a sportot, a mozgást, az egészséges életmódot, amelynek fontos része a lelki egészség is. A karate mindezt ötvözi, hiszen egyrészt lelki, szellemi felfrissülést hoz az ember életében, másrészt a testet is erősíti, fejleszti, karbantartja. Második osztályos koromban kezdtem el karatézni Sárbogárdon, a Nihon Karate Kyokai Sport Egyesületben, és azóta folyamatosan űzöm ezt a szép sportot. Gyermekként, majd felnőttként is sokat versenyeztem. Már ifiként segítettem a mesteremnek a tanításban, majd miután elvégeztem a testnevelési főiskolát, edzőként is tevékenykedni kezdtem karatemesterem mellett.

Szokták mondani, hogy a karatét is sokféle módon lehet csinálni: önvédelmi célból, versenyként, erőnlétfejlesztés miatt, de akár a szellemiségről, az elmélyülésről is szólhat. Egyetértesz ezzel a kijelentéssel? 

– Ez így együtt mind igaz. Van, aki csak hobbiból jár edzésre, van, aki azért, hogy ha kell, meg tudja magát védeni. Vannak, akik ennél sokkal komolyabban veszik, elhivatottá válnak, és versenyezni kezdenek. Jó érzés a legjobbnak lenni, ezt magam is megtapasztaltam. A karate nagy állóképességet ad, fegyelemre, összpontosításra tanít. Javítja a koncentrálóképességet, segít az egyén önértékelésében. Sokan nem gondolnák, de még a tanulásban is segíthet a fentebb említett fejlesztések révén.

Mit ad, adott neked ez a sport, és mit tudsz adni másoknak, mondjuk akár a ceceieknek, akik hozzád járnak?

– Jelenleg a Sárszentmiklósi Általános Iskolában tartok edzéseket, de korábban tíz évig Cecén is tanítottam, illetve Sárbogárdon is besegítek, amikor szükséges Németh Attila mesternek, aki a Mészöly Géza Általános Iskolában oktatja karatéra az ifjúságot. A sport olyan testi és lelki felfrissülést, örömöt, szabadságot ad, amit mással nehezen lehetne helyettesíteni. Az a jó, amikor egy ember eljut oda, hogy a testedzés, a mozgás az életének napi rutinjává válik, és nem érzi megterhelőnek, hanem vágyik a mozgásra. Olyan nekem a sport, mint másnak a levegővétel, nem tudnék élni nélküle. És ezt próbálom átadni a tanítványaimnak is. 

Van esetleg példaképed, akire felnézel?

– Mindenki, aki a sportokban kiemelkedő eredményt ért el a múltban, példakép számomra, hogy akarattal, szorgalommal nagy sikereket lehet elérni.  

Mi kell ahhoz, hogy valaki jó karatés legyen?

– Elsősorban kitartás és akarat. Ha valaki megszereti, meglesz a szorgalom is, hogy éveken át tanulja, és a megszerzett tudást elmélyítse. Rengeteg gyakorlás, elhivatottság kell hozzá. És türelem, mert sajnos nem minden ütés és rúgás sikerül elsőre. De ha valaki ráérez ennek az ízére, és megtapasztalja, milyen jó egy szuper közösséghez tartozni, akkor magától értetődő lesz számára, hogy hétfő, szerda karateedzés.