2022.08.11. 20:00
Érdekes kérdésekre kaphattak választ a Rubicon Intézet által szervezett beszélgetésen
Augusztus 20. a magyarság egyik legnagyobb és egyben legrégibb nemzeti ünnepe. A Rubicon Intézet által szervezett beszélgetésen az érdeklődők érdekességeket tudhattak meg az államalapítás ünnepéről és többek között arról, ez a nap milyen jelentőséggel bírt a történelem különböző korszakaiban.
Forrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap
A Székesfehérvári Püspöki palota dísztermében gyűlt össze a közönség, hogy a nemzeti ünneppel kapcsolatban olyan kérdésekre is megtudják a választ, amelyek korábban talán fel sem merültek bennük. Az Ünnep és kultusz címet viselő eseményen a beszélgetés Porogi András, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa és Mózessy Gergely főlevéltáros, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár igazgatója között zajlott, a moderátor szerepét pedig Csurgai Horváth József, a Rubicon Intézet tudományszervezési igazgatója vállalta.
– Augusztus 20-a államalapító Szent István király napja, legrégebbi nemzeti ünnepünk, hivatalos állami ünnep, egyben a Magyar Katolikus egyház egyik fő ünnepe. Kisebb-nagyobb szünetekkel, változó körülmények között, módosuló külsőségekkel és hangsúlyokkal mindmáig a magyarság egyik legfontosabb ünnepe – fogalmazott köszöntőjében Csurgai Horváth József. A beszélgetés kezdetén a résztvevő felek röviden áttekintették az egyházi ünnepek sorát, majd rátérek arra a kérdésre, hogy függ össze Nagyboldogasszony és Szent István ünnepe.
– Úgy kezdődött, hogy a királyi család temploma Székesfehérváron állt, amit Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek – emelte ki Mózessy Gergely. Mint mondta az uralkodó fontosnak tartotta, hogy Nagyboldogasszony ünnepén, azaz augusztus 15-én Székesfehérváron tartózkodjon. A beszélgetés résztvevői kitértek arra is, hogy éppen emiatt feltételezhető, bár sokan próbálják megcáfolni, hogy Szent István Székesfehérváron halt meg 1038. augusztus 15-én.
Bár a szentek tekintetében általában a haláluk napja jelenti az ünnepet, Szent István király esetében ez még sincs így. Porogi András és Mózessy Gergely beszélgetésük során többször is kiemelte, ennek okát. Mint mondták, halálának napja már „foglalt” volt ünnep tekintetében, így augusztus 15-e nem lehetett Szent István ünnepe, sírkövét viszont augusztus 20-án próbálták újra felemelni az első, sikertelen próbálkozás után.
Az este folyamán szó esett többek között még arról is, hogy hogyan változott az ünnep tartalma az elmúlt 950 év során, illetve, hogy a történelem során milyen viták kísérték augusztus 20-át.