Ünnepi megemlékezés és koszorúzás Enyingen (galériával)

– Október huszonharmadika mementója jól szimbolizálja a magyar nép szabadságvágyát – kezdte beszédét Viplak Tibor, Enying polgármestere a vasárnap délelőtti városi megemlékezésen. – E nap a terror és az elnyomás elleni küzdelemre, a szabadság szeretetére emlékeztet.

– Ezerkilencszázötvenhat egyik legfontosabb értéke abban rejlik, hogy a forradalom és a szabadságharc képes volt egyesíteni a nemzetet, hogy volt erőnk fegyvert ragadni szabadságunk visszaszerzése érdekében a diktatúra hazai és külföldi képviselőivel szemben – folytatta a szónok. – Az egész világ csodálta a magyar szabadságharcot, de a csodálat kevésnek bizonyult, sehonnan sem érkezett segítség. 1956 bukása azt példázza, hogy a megbízható szövetségesek nélkül maradt kis országunk szabadságvágya nem vezethetett eredményre.

A városvezető befejezésül Albert Camus Magyarok vére című írásából idézett: „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon… Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben.”

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen, az ünnepi beszédet követően, a Tinódi Lantos Sebestyén Református Általános Iskola diákjai verses, zenés, táncos összeállítással tisztelegtek a hősök emléke előtt.

Végezetül az ünnepség koszorúzással folytatódott és fejeződött be a Szabadság téren, az 1956-os kopjafánál és Povl Bang-Jensen emlékkövénél.

Povl Bang-Jensen ENSZ-diplomataként több mint száz magyar emigráns forradalmárt hallgatott ki. Tanúvallomásaikat a felülről jövő nyomás ellenére sem adta át feletteseinek, mert meggyőződése volt, hogy a dokumentumok a KGB-hez kerülnek. Válaszul megalázó körülmények között eltávolították az ENSZ-ből, s 1959-ben tisztázatlan, rejtélyes körülmények között életét vesztette.

Tíz esztendeje, a világon elsőként Enyingen avattak köztéri emlékművet a dán ENSZ-diplomata, az 1956-os forradalom és a „magyar ügy” mártírja emlékére, tiszteletére. „Az igazság szabadokká tesz titeket.” (János 8,32) – áll egyebek mellett az emléktáblán.