Vacsorás, élő népzenés, néptáncos est Csókakőn (videóval)

- Évek óta minden évben készültünk, de mindig lemaradtunk, mert beteltek a helyek, amire jelentkeztünk – mesélte a vacsorát követően egy csókakői házaspár, akik csodálkozva tették hozzá, a velük szemben ülőkről kiderült, hogy Tatáról jöttek, a társaságukban lévő egyik úr pedig siklósi. 

Szent Mártont sok helyen tisztelik, de leginkább német nyelvterületen fűződnek a Márton-naphoz olyan szokások, mint a libapecsenye evés, a tűzgyújtás, a lámpás felvonulás, vagy a körmenet. Ezeket is magukkal hozták a Magyarországra telepített svábok. Joggal merül fel a kérdés: hogy kerül a magyarnak tartott Csókakőre a Márton-nap megtartásának hagyománya?

Bognár Gábor, a Barkócaberkenye Néptánccsoport vezetője, a rendezvény szervezője úgy magyarázta, Csókakő annak idején kis sziget volt a sváb települések tengerében, ám a környezet hatással volt az itt élőkre, akik több sváb szokást is átvettek az idők folyamán, beleértve a vallásukat is. Igaz, ezt nem maguktól. Úgy mondják, Csókakő az 1700-as évekig református település volt, ám az akkori földesúr megzsarolta a falusiakat, csak akkor újítja fel a templomukat, ha áttérnek a katolikus hitre. 

Csókakőn nagyjából tíz éve kezdték el a vacsorás, élő népzenés, néptáncos Márton-napi rendezvényt, melyen idén a fehérvári Sodorka Zenekar húzta a talp alá valót. A vacsorát követően először a gyerekek, aztán a felnőttek számára tartottak táncházat. A Barkócaberkenye nem zárta le az éves programok sorát a Márton-nappal, hiszen az adventi időszakban több fellépés vár rájuk, szilveszterkor pedig együtt köszöntik az Új Évet a várban.