A növényvédelmi kiadások növekedését okozhatja a mostani időjárás

-A tartósan 10 fok körüli, vagy afeletti téli hőmérséklet megzavarhatja a növények életfolyamatait, a hidegre való felkészülést szolgáló edzési szakaszukat. Márpedig ha idő előtt beindulnak náluk bizonyos fejődési folyamatok, ha túl korán „ébrednek fel”, s túl gyorsan fejlődnek, sérülékenyebben reagálnak az esetleges – a legrosszabb esetben akár márciusban - berobbanó mínuszok miatt bekövetkezett fagyra, kisebb kalászokat érlelnek, s termésveszteséget is szenvedhetnek. A megfelelő fejlődéshez szükségük van a vernalizációra, az alacsonyabb hőmérsékletnek fejlődést segítő hatására – foglalja össze az enyhe tél okozta egyik jelentős problémát az Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója, hozzátéve, a korszerű fajták azért már e téren is ellenállóbbak. Vida Gyula – aki gabonanemesítőként maga is dolgozik az időjárási szélsőségeket jobban tűrő, új fajták előállításán – az edzési folyamat fontosságának érzékeltetésére, példaként egy, a martonvásári mezőgazdasági intézet fitotronjában végzett télállósági kísérletet említ, amelynek során az addig enyhébb hőmérsékleten vizsgált gabonára - megszakítva az edzési folyamatot- mínusz 15 – mínusz 17 fokos fagyot eresztettek rá.  Egy idő múlva hagyták ugyan enyhébb hőmérsékleten regenerálódni a növényeket, de azt követően már a 10 fok is elegendő volt ahhoz, hogy kifehéredjen a levelek vége, károsodjanak a kísérleti példányok. Komoly aggodalomra ad okot az is, hogy tartós hideg hiányában nagy számban túlélik a telet a kár- és kórokozók. Ahhoz ugyanis, hogy a különféle áttelelő gombák, rovarok, atkák egy része elpusztuljon, gyérüljenek a populációik, legalább 10 – 15 napos alacsony hőmérsékletre, keményebb fagyra van szükség. A főigazgató hangsúlyozza, hogy már most célszerű figyelni a gabonatáblákat, nem mutatkoznak –e rajtuk valamilyen gomba,- vagy rozsdafertőzés jelei. Nem ijesztgetésnek szánja, amikor emlékeztet rá, hogy 2014-ben nagyon váratlanul érte a gazdálkodókat az addig majdhogy nem ismeretlen sárgarozsda fertőzés megjelenése, ami akkor súlyos károkat okozott a gabonaföldeken.

- Bár a rovarkártevők még nem „mozognak”, - a rovarfogó sárga lapokat sem tettük ki egyelőre-, de a gombafertőzés, a lisztharmat jelei elvétve már mutatkoznak némelyik gabonatáblán. Mivel a védekezéshez még nem megfelelő még a hőmérséklet, ha most szórnánk ki a vegyszert, olyan lenne, mintha lapátolnánk ki a pénzt. Az már most borítékolható, hogy az idén korán megkezdődnek a növényvédelmi munkák, többször kell majd védekezni, ami jelentősen megnöveli a termelési költségeket – mondja a Székesfehérvár határában gazdálkodó Aranybulla Mgtsz növénytermesztési ágazatvezetője. Szabó Gábor reméli, az enyhe idő nem serkenti gyorsabb, idő előtti fejlődésre a növényeket, mert ha így lenne, egy esetleges kemény fagy komoly károkat okozhatna az ősszel elvetett növényekben. Jó hír, hogy a tavalyi súlyosan aszályos év után az őszi, decemberi esőknek köszönhetően, némileg enyhült mostanra a talaj vízhiánya. Az ágazatvezető szerint gazdaságukban mintegy fél méterig már nedves, de alatta továbbra is száraz a föld, ezért leginkább hó formájában nagyon kellene a téli csapadék.  
Az újesztendő első hetében még csendes volt a határ, a gazdálkodók „fedél alatt „készülnek a tavaszi munkákra. Kihasználva, hogy most nincs munka a földeken, végzik a szükséges gépjavításokat, felújításokat, s tervezik a következő időszak feladatait. Az Aranybullánál például már eldöntötték, valamelyest változtatnak a vetésszerkezeten. Mivel tavaly gyengébben fizetett a kukorica, csökkentve a területét, 400 hektárt vetnek csak belőle, 100 hektáron pedig megpróbálkoznak a ciroktermesztéssel. Bár a növény energiaértéke kicsit alacsonyabb a kukoricáénál, de annál kevesebb tápanyaggal is beéri. Nem magasabbak a termelési költségei, s a terméshozamai sem alacsonyabbak. Jó a beltartalmi- és fehérje értéke, s nem hajlamos a toxinfertőzésre - mondja Szabó Gábor. A hírek szerint a vármegyében nem a székesfehérvári gazdaság az egyetlen, amelyik megpróbálkozik a többféle felhasználási célra is alkalmas cirok termesztésével, több kukoricatermelő vállalkozás is jelezte, kiegészíti vele a vetésszerkezetét.