A tisztított szennyvizet vissza a természetbe? A Sóstón működik, utánajártunk, hogyan készül (videó)

Miközben országszerte arról hallunk, hogy folyamatosan csökken a természetes vizek vízszintje, a Sóstó Természetvédelmi Területének északi tava, köszöni szépen, remekül megvan. Nem hogy nem apadt ki az elmúlt száraz nyarak után, de most, egy kicsit több csapadék érkezésével rekordot döntött a vízszintje. Erről adott hírt Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere is közösségi oldalán a minap, kiemelve: a tisztított szennyvízzel történő szintfenntartással elkerülhetővé vált a tó kiszáradása, „bizonyítva a módszer szélsőséges körülmények közötti működőképességét is”.  

Többször szóba került már az, hogy a Sóstóba tisztított szennyvizet engednek, de vajon ez pontosan mit jelent? Milyen folyamatokon megy keresztül a víz addig, hogy ismét a természetbe engedhessük? Vajon minden veszélyes anyagot ki lehet szűrni belőle? Akár ivóvizet is előállíthatunk abból a szennyezett vízből, melyet egy falu, város, ország nap, mint nap termel? Ennek jártunk utána és elmentünk a Fejérvíz város szélén üzemelő szennyvíztelepére, hogy saját szemünkkel is lássuk, hogyan zajlanak ezek a folyamatok. Gilián Zoltán üzemmérnökség vezető volt a „túravezetőnk”, aki elhivatott szakemberként mesélt arról, amit egy átlagembernek a szennyvíztisztításról tudni érdemes. Sőt, annál többről is, de kezdjük az elején.

Sokfelől érkezik ide a szennyvíz

- Azon kívül, hogy Székesfehérvár és kapcsolt településrészeinek a szennyvíz elvezetését, tisztítását biztosítja ez a rendszer, erre a szennyvíztisztító telepre érkezik Pákozd, Pátka és Seregélyes szennyvize, valamint Jenő, Nádasdladány, Sárszentmihály, Úrhida és Sárkeszi szennyvize is. Az egy praktikus lehetőség volt, hogy a Fehérvár Sóstó északi tómedrének a rehabilitációja során innen biztosítsanak vízpótlást – tudtuk meg.

Az elmúlt évtizedekben nagyon sok természetvédelmi területnek a vízpótlását tisztított szennyvízzel oldották meg – jó példa rá a Dinnyési-fertő, amely 1992 óta tisztított szennyvízzel vízpótolt, s ahol jó tapasztalatokról számoltak be a növekvő fajgazdagság és a vízmennyiség alakulása tekintetében. Ezt a lehetőséget használta ki Székesfehérvár is. A Fejérvíz fehérvári szennyvíztelepén éves szinten nagyjából 9 és fél millió köbméternyi vizet tisztítanak meg, és azt engedik bele a Jancsár-csatornán keresztül a Gajába. Mivel ez egy természetes vízfolyás, így számtalan módon használják a tógazdasági működéstől az öntözésig.

Óriási mennyiségekről beszélünk tehát – csak szennyvíz tekintetében. Ebből is látszik, hogy legyen az akár kisebb, akár nagyobb település, lényegesen több vizet használ el minden közösség manapság, mint amennyi hosszútávon fenntartható lenne. Éppen ezért megengedhetetlen, hogy a szennyvízzel ne kezdjen valamit az ember. A tisztított szennyvízzel sok mindent kezd a Fejérvíz is a Sóstó vízpótlásán kívül, de egy valamit biztos nem: közparkokat, zöldfelülelet nem öntözhet vele, azt ugyanis jogszabály tiltja. Ám olyan mezőgazdasági hasznosítása lehet a tisztított szennyvíznek, amely nem közvetlenül emberi fogyasztásra vagy takarmányozásra alkalmas növényproduktumot termel – a megfelelő előírások mellett természetesen. Az ötlet tehát, hogy a Sóstó vízpótlása tisztított szennyvízzel történjen, nem újkeletű: már 20-30 éve is felmerült, a lehetőség azonban 2018-ban jött el, a Sóstó rehabilitációs projektjével.

A Sóstóba küldik

- A tisztított szennyvízből mi csak rész vízáramot tisztítunk meg, ami azt jelenti, hogy a napi 25-26 ezer beérkező vízmennyiségnek csak egy nagyon kis részét tisztítjuk. A Sóstóba gyakorlatilag naponta 480-500 köbméternyi mehet ki. Ehhez egy előzetes tisztítómű létesítését, egy Sóstóig vezető 4,2 kilométer hosszú szállítóvezetéket, illetve azokat a kis műtárgyakat építettünk ki, amelyek segítségével bejut a tisztított víz a tóba. Az eredeti cél az volt, hogy évente 100 ezer köbméter vizet tápláljunk ki. Ez minden évben március közepétől október közepéig terjedő időszakban, nagyjából fél éves intervallumban történik meg, ám a súlyos vízhiány miatt, 2022-ben már oda jutottunk, hogy ezt a mennyiséget, a város kérésére, megemeltük 120 ezer köbméterre. Azaz egészen november 28-ig ment a vízpótlás – árulta el a feol.hu-nak a szakember.

Milyen a Sóstó tisztított szennyvize?

A Sóstó Természetvédelmi Területre kibocsátott szennyvíz szennyezőanyag komponensei, érdekes módon megengedőbb, enyhébb határértékűek, mint amit például a Jancsár-csatornán bocsátanak ki. Így például a biológiailag bontható szervesanyag tekintetében a telepen meghatározott határtérték 25 milligramm/liter, a Sóstóra pedig 50. Az ammónia tekintetben is jelentős eltérések vannak: míg a Gajába engedhető tisztított szennyvízben 5 milligramm/liter lehet a határértéke, addig a Sóstóba 20 milligramm/liter határértékkel bocsátható ki a tisztított víz. Ennek az oka, hogy a vízügyi hatóság úgy véli, egy természetvédelmi területen történő hasznosítási célra nem kell ennél jobban megtisztítani a szennyvizet. Talán egyetlen komponens szigorúbb a telepre vonatkozó általános előírásoknál: ez pedig a szerves oldószer extrakt, amely a vízben megtalálható zsírok, olajok jelenétét jelenti a vízben.

- Ehhez képest mi a szennyvizet sokkal tovább tisztítjuk, mint ahogy azt a szabályok előírják, mégpedig azért, mert egy lefolyástalan, párolgásnak kitett tó esetében a tápanyagbevitelt minimalizálni kell – fogalmazott a szakember, s el is magyarázta, ez mit jelent, hogy függ össze a szennyvízzel: a tisztított szennyvízben található anyagokra – például a nitrogénre és a foszforra - ugyanis érzékenyen reagálnak a vízi élőlények, növények, vagyis, adott esetben elszaporodnak. - Vagyis mi arra koncentrálunk, hogy ezeknek a növényi tápanyagoknak számító alkotóelemek mennyisége, amit a tóba beviszünk, a technikailag lehető legminimálisabb legyen.

Szennyvízből ivóvíz?

És itt jön szóba a szennyvízből ivóvíz kérdése is, ugyanis technikailag ma már megoldható ez is: - Ivóvizet is elő lehet állítani a szennyvízből, csak az a kérdés, hogy megéri-e, van-e ennek létjogosultsága? Hiszen akkora költséggel jár ivóvíz szintűre tisztítani a szennyvizet már ma is, hogy az jelentősen nagyobb ráfordítást jelent, technológia, üzemeltetési költség és energia szempontjából is – mutatott rá az üzemmérnökség vezető. Vagyis ennek akkor lenne értelme és létjogosultsága, ha az emberiség már nem jutna máshonnan megfelelő mennyiségű tiszta ivóvízhez.

A természet kicsiben

S mégis, hogyan zajlik manapság a szennyvíz tisztítása? Merül fel a kérdés a kíváncsi látogatóban.

- Mindent másoltunk – mutat körbe a szakember. – Mindazt, ami a természetben van, a Teremtő megteremtette, mi ugyanazokat a folyamatokat végezzük, csak nekünk nincs rá végtelen időnk és terünk. Azaz olyan technikai feltételeket teremtünk, amellyel a létező mikrobiológiai folyamatoknak tudunk teret teremteni, irányított körülmények között. Létrehozunk olyan tereket, ahol fizikai, kémiai, biológiai módszerekkel a szennyvízben lévő különböző szennyező anyagokat felhasználjuk. Van olyan anyag, ami benne marad a folyadékfázisban, más anyagokból biogázok keletkeznek – ilyen például a szén-dioxid. De keletkezik iszapanyag is, melyet némi kezelés után visszajuttatunk a természetbe – bányák rekultivációjára. Ugyanezt az anyagot egyébként a mezőgazdaságban is lehet hasznosítani tápanyagpótlásra.

A szennyvízben nem mérik és nem szűrik azonban a hormonokat és gyógyszermaradványokat sem – derül ki a beszélgetésből. Erre ugyanis ma nincs jogszabály. – Nincs erre vonatkozó határtérték, de ha lenne, elég nagy bajban lennénk! – szögezte le Gilián Zoltán. Ehhez ugyanis nagyon komplex tisztítási eljárások kellenének, a hagyományos eljárások erre nem alkalmasak.